Hogyan vett részt Latin-Amerika a második világháborúban?
2020. május 22. 11:11 Csernus Szilveszter
Korábban
Hadüzenetek
A második világháború kitörésekor nem csak Latin-Amerikában, de még az Egyesült Államokban is a háborúellenesség és semlegesség hangulata volt az uralkodó. 1939 szeptemberében a Panamában összeülő 21 amerikai köztársaság külügyminisztereinek első találkozóján ki is nyilvánították semlegességüket.
Mikor 1940 nyarán a Harmadik Birodalom lerohanta Franciaországot és Hollandiát, a dél-amerikai országok vezetői attól tartottak, hogy Németország ráteszi a kezét a két európai állam karibi és dél-amerikai területeire. Így még 1940 júliusában, az amerikai köztársaságok külügyminisztereinek második találkozóján úgy foglaltak állást, hogy amennyiben ez a német behatolás megtörténne, közös nemzetközi megszállás és ellenőrzés alá vonják a "maradék gyarmatokat". Az USA égisze alatt létrejött havannai találkozón szövetséget is kötöttek, miszerint bármelyikük elleni támadást a saját államuk elleni támadásnak veszik.
Az amerikai semlegességet a Pearl Harbor elleni támadás törte meg. A Havannában megfogalmazott elvnek megfelelően az USA hadba lépését kilenc közép-amerikai és karibi köztársaságé követte, Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Ecuador azonban ekkor még csak a diplomáciai kapcsolatokat szakította meg. Az Egyesült Államok a háborús veszély okán ekkorra már katonai támaszpontot hozott létre a Dominikai Köztársaságban és Uruguayban is.
Pearl Harbort követően 1942 januárjában Rio de Janeiróban ültek össze ismét a dél-amerikai külügyminiszterek. A tárcavezetők riói konferencián a három fő tengelyhatalomhoz delegált külképviseletek vezetőinek visszahívásában állapodtak meg, amit - Argentínát és Chilét leszámítva - minden állam rövidesen megtett.
Washington emellett növekvő nyersanyagigényének kielégítését követelte meg a kontinens országaitól, cserébe tőkét ígért az elmaradott latin-amerikai ipar (köztük a hadiipar) modernizálására, és a háború folyamán megduplázta a civil felhasználásra szánt áruk exportálását.
Mexikót és Brazíliát kivéve egyik latin-amerikai állam hadereje sem vett részt a háborúban, de gazdaságilag és katonailag alárendelte magát az Egyesült Államok érdekeinek. Ennek tipikus példája volt Peru. A negyedik legnagyobb területű latin-amerikai állam 1942-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a tengelyhatalmakkal, amit csak 1945-ben követett hadüzenet.
20 ezer limai japánt rendőrségi megfigyelés alá helyeztek és államosították az ott működő olasz leányvállalatokat, az USA pedig katonai támaszpontot létesített az északon fekvő Talara tartományban a háború idejére. Az ellenszolgáltatás bőkezű volt: Washington segítségével modernizálták a perui haderőt, az iskolarendszert, a mezőgazdaságot, ugyanakkor az Andok és Amazónia értékes gumi-, kinin-, cink- stb. kitermelését az USA "magának exportálta". A forgatókönyv a térség többi államának esetében is hasonló volt.
Chile tartott leginkább egy japán partraszállástól. A belpolitikai gondokkal is küzdő köztársaság elhelyezkedése miatt - no meg hosszú partvidékével - igen sebezhető volt. Juan Antonio Ríos - miután kormánya 1943 januárjában megszakította diplomáciai kapcsolatait Németországgal és Japánnal - kijelentette, hogy Chilének alapvető érdeke a szövetséges győzelem, mert "azért harcolunk, hogy minden ember és nemzet békében élhessen".
Chile emellett szintén nyersanyagokkal látta el az Egyesült Államokat és több német kémhálózatot is felgöngyölített. Ez utóbbiak a térség valamennyi országában jelen voltak, feladatuk elsősorban az volt, hogy rejtett rádióállomásokról segítsék az óceánokon vadászó U-Bootokat. Természetesen Chile is megkapta a lend-lease szerződésekkel járó előnyöket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap