Hogyan vett részt Latin-Amerika a második világháborúban?
2020. május 22. 11:11 Csernus Szilveszter
Egyetlen lakott kontinens mondhatja el magáról, hogy bár mind a két világháborúban hadviselő félként vett részt, saját területét nem érintették érdemben a világ többi részét lángba borító fegyveres összecsapások. Annak ellenére, hogy az "óceánpajzs" megfelelő védelmet nyújtott az amerikai kontinens egészének, mégis tartottak tőle, hogy keletről Németország, vagy nyugatról Japán veti meg a lábát a térségben. 1945 februárjára mind a húsz független latin-amerikai ország hadban állt a tengelyhatalmakkal. Kevéssé ismert fejezete a II. világháború történetének, hogy két térségbeli ország hadserege is kivette a részét a küzdelmekből az európai és a csendes-óceáni hadszíntereken. Mit jelentett Latin-Amerikának a földrésztől oly messze zajló második világháború?
Korábban
A Monroe-elv
Érdemes először leszögezni, hogy mit is értünk Latin-Amerika alatt. A legelterjedtebb meghatározás a spanyolajkú amerikai országokat és Brazíliát sorolja ide, míg egyesek az Egyesült Államok és Kanada kivételével az egész amerikai kontinenst beleveszik.
Ez utóbbi meghatározás azonban pontatlan, ugyanis amennyiben a "Latin" alatt az újlatin nyelveket beszélőket értjük, az kizárja az angol és holland nyelvű államokat.
Ugyanakkor a franciaajkú Haiti, vagy a Franciaországhoz tartozó Guyana (amely napjainkban is tengerentúli tartomány, így az Európai Unió része) ez alapján szintén Latin-Amerika része. Mégis azt mondhatjuk: napjainkban a spanyolajkú latin-amerikaiak Brazíliát kivéve nem tekintik "latino"-nak, aki nem a nyelvüket beszéli. Valóban: az ibériai gyarmattartók volt amerikai birtokai kulturálisan és társadalmilag is több közös vonást mutatnak.
A latin-amerikai országok közül csak kettő vett részt katonáival a frontokon, így a II. világháború hadtörténete szempontjából a latino államok szerepvállalása jelentéktelen. Ugyanakkor a világégés jelentős hatással volt az amerikai térségre, főként az Egyesült Államokkal való viszonyukat illetően.
Persze már a háború előtt is az USA gyakorolta a legnagyobb gazdasági és politikai befolyást a kontinens déli részére. Az alapító atyák egyike, James Monroe, az USA 5. elnöke által megfogalmazott Monroe-doktrína (Monroe-elv) alapján az Egyesült Államok féltékenyen őrizte befolyását az egész amerikai kontinensen, ami a II. világháború évei alatt különös hangsúlyt kapott.
A második világháborút megelőző dél-amerikai német és olasz tőkebehatolás és gazdasági befolyás - bár elmaradt az Egyesült Államok mögött - túlszárnyalta az európai hatalmakét.
Ezt tovább erősítette az akkor összesen 150 ezer lelket számláló dél-amerikai német közösségek, valamint a jelentős argentínai és uruguayi olasz kisebbség jelenléte.
A dél-amerikai légi közlekedés is megoszlott az egyesült államokbeli, a német és az olasz cégek között, ami jelentősen megkönnyítette a zömmel spanyol hajójáratokon érkező német ügynökök dolgát. Nem véletlen, hogy az európai légitársaságok voltak az első áldozatai Pearl Harbor előtt az USA gazdasági offenzívájának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Rejtélyes ősi nyelvet őrző agyagtáblákat fejtettek meg a kutatók 09:05
- Sem a fasizmusnak, sem a kommunizmusnak nem hajolt meg Jávor Pál tegnap
- Mindössze 27 évet élt Szentendre elfeledett mártírja, Kucsera Ferenc tegnap
- Fény derült az angol partoknál talált „rejtélyes roncs” eredetére tegnap
- A világtörténelem egyik legnagyobb titka rejtőzik a Szent Grálban tegnap
- Luxusmárka adományából vásárolt impresszionista festményt Franciaország tegnap
- Bár több hiba is fellépett, végül túlélte utazását az első főemlős a világűrben tegnap
- Generációkat varázsolt el Róbert Gida édesapja, A. A. Milne tegnap
