Hogyan vett részt Latin-Amerika a második világháborúban? 

Brazil expedíciós erők Olaszországban

A Monroe-elv

Érdemes először leszögezni, hogy mit is értünk Latin-Amerika alatt. A legelterjedtebb meghatározás a spanyolajkú amerikai országokat és Brazíliát sorolja ide, míg egyesek az Egyesült Államok és Kanada kivételével az egész amerikai kontinenst beleveszik.

Ez utóbbi meghatározás azonban pontatlan, ugyanis amennyiben a "Latin" alatt az újlatin nyelveket beszélőket értjük, az kizárja az angol és holland nyelvű államokat.

Ugyanakkor a franciaajkú Haiti, vagy a Franciaországhoz tartozó Guyana (amely napjainkban is tengerentúli tartomány, így az Európai Unió része) ez alapján szintén Latin-Amerika része. Mégis azt mondhatjuk: napjainkban a spanyolajkú latin-amerikaiak Brazíliát kivéve nem tekintik "latino"-nak, aki nem a nyelvüket beszéli. Valóban: az ibériai gyarmattartók volt amerikai birtokai kulturálisan és társadalmilag is több közös vonást mutatnak.

A latin-amerikai országok közül csak kettő vett részt katonáival a frontokon, így a II. világháború hadtörténete szempontjából a latino államok szerepvállalása jelentéktelen. Ugyanakkor a világégés jelentős hatással volt az amerikai térségre, főként az Egyesült Államokkal való viszonyukat illetően.

Persze már a háború előtt is az USA gyakorolta a legnagyobb gazdasági és politikai befolyást a kontinens déli részére. Az alapító atyák egyike, James Monroe, az USA 5. elnöke által megfogalmazott Monroe-doktrína (Monroe-elv) alapján az Egyesült Államok féltékenyen őrizte befolyását az egész amerikai kontinensen, ami a II. világháború évei alatt különös hangsúlyt kapott.

A második világháborút megelőző dél-amerikai német és olasz tőkebehatolás és gazdasági befolyás - bár elmaradt az Egyesült Államok mögött -  túlszárnyalta az európai hatalmakét.

Ezt tovább erősítette az akkor összesen 150 ezer lelket számláló dél-amerikai német közösségek, valamint a jelentős argentínai és uruguayi olasz kisebbség jelenléte.

A dél-amerikai légi közlekedés is megoszlott az egyesült államokbeli, a német és az olasz cégek között, ami jelentősen megkönnyítette a zömmel spanyol hajójáratokon érkező német ügynökök dolgát. Nem véletlen, hogy az európai légitársaságok voltak az első áldozatai Pearl Harbor előtt az USA gazdasági offenzívájának.

1. A Monroe-elv
2. Hadüzenetek
3. Argentína keményebb dió volt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Balkéz-szabály szerint közlekedett eredetileg a millenniumi földalatti
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
• Nagy múltú hagyományt folytatott az 1957-ben megnyílt Divatcsarnok