Hogyan próbálták biztosítani a munkára való koncentrálást a történelem során?
2020. március 26. 14:59 Múlt-kor
Állandó kérdés minden vezető számára, hogy miként lehet a lehető legjobb teljesítményt kihozni beosztottjaiból, ez pedig különösen így van a jelenlegi veszélyhelyzetben, amikor egyre többen végeznek távmunkát. Gyakori szempont a koncentrálóképesség fenntartása minél hosszabb időn át, amire számos módszerrel törekedtek az idők során – a legtöbb esetben a „zavaró tényezők” eltávolításával, illetve kiszűrésével, a legváltozatosabb eszközök segítségével.
Korábban
A hatékonyság mindenek felett
A napjainkban bevett nyolcórás munkanap alapja nem az emberi koncentrálóképesség – sokkal inkább olyan munkajogi aktivisták, mint a skót textiliparos Robert Owen küzdelmének eredménye.
A 19. században a gyári munkások könnyen 10 vagy akár 16 órát is tölthettek munkában, hogy zavartalanul folyjon a termelés.
Amikor a Ford amerikai autógyártó 1914-ben levitte nyolc órára a napi munkaórák számát, és öt dollárra duplázta meg a napidíjat, a termelési mutatók egyszerre szárnyalni kezdtek.
Más kísérletek inkább azt igyekeztek szabályozni, mire figyelhet a dolgozó munkaideje alatt. Az ilyen módszerek egyik legkülönösebb példája 1925-ből származik: ez volt a Hugo Gernsback luxemburgi-amerikai író és feltaláló által készített „izolátor”.
A sokak által a tudományos-fantasztikus irodalom egyik atyjának tekintett Gernsback egy igencsak sci-fibe illő „produktivitásnövelővel” állt elő – egy nagyméretű fa sisakkal, amely teljesen eltakarta az ember fejét, és egyedül két üveg ablakocskán lehetett csak kilátni belőle.
Még ezek üvege is feketére volt festve, csupán alul hagyva egy vékony csíkot. Ezzel elméletileg kizárható volt minden zavaró tényező, és az illető csak a munkára koncentrálhatott.
A sisakhoz tartozott még egy oxigénellátó tartály és cső is, amellyel Gernsback azt kívánta megakadályozni, hogy a felhasználó elálmosodjon a zárt légterű sisakban, amelyben folyamatosan növekedett a légzés által a széndioxid-szint. Gernsback írói munkásságát tekintve nem kizárt, hogy az eszköz valóban működött.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05