Hogyan lett a héber majdnem Amerika hivatalos nyelve?
2025. március 20. 08:06 Múlt-kor
Nemrégiben döntés született, miszerint az angol legyen az Egyesült Államok hivatalos nyelve, ami elsőre példátlannak tűnhet. Valójában azonban hasonló viták már Amerika alapításának időszakában is zajlottak. A régi legenda szerint az 1700-as évek végén még az is felmerült, hogy a héber nyelv váltsa fel az angolt.
Illusztráció
Korábban
A legenda születése
1791-ben François Jean de Beauvoir – ismertebb nevén Chastellux márki, a függetlenségi háború francia tábornoka – útleírásában meglepő állítást tett közzé. Szerinte „néhányan a közjó érdekében azt szerették volna, ha a héber nyelv helyettesíti az angolt; tanítsák az iskolákban, és használják minden hivatalos ügyben.” Érdekesség, hogy ugyanez a legenda más változatokban a franciát, a németet vagy éppen a görögöt említ hivatalos nyelvként.
Miért pont a héber?
Bár a történet abszurdnak tűnik, betekintést nyújt az Egyesült Államok kezdeti korszakának politikai feszültségeibe és a nemzeti identitáskeresés kérdéseibe. Chastellux memoárjában arról írt, hogy a forradalmi időszak amerikaiainak „nemzeti büszkeségét” mélyen sértette, hogy ugyanazt a nyelvet beszélték, mint brit elnyomóik. Ezért néhányan inkább „amerikai nyelvként” emlegették az angolt. Ebben a helyzetben Chastellux ironikusan vetette fel a héber nyelv ötletét, amellyel finoman gúnyolta az amerikaiak nyelvi függetlenség miatti aggodalmait.
Az angol-francia vita
De miért éppen a héber szerepelt Chastellux szatírájában? A válasz Charles Jared Ingersoll 1810-es fiktív művéhez („Inchiquin, a jezsuita levelei”) kapcsolódik, amelyben egy ír katolikus azt javasolta, hogy a francia legyen az amerikaiak hivatalos nyelve. A londoni Quarterly Review kritikusa erre gúnyosan reagált, azt állítva, hogy korábban a héber nyelvet ajánlották az amerikaiaknak, akiket „az új világ választott népének” tartottak. Timothy Dwight IV, a Yale Egyetem későbbi elnöke viszont cáfolta ezt az állítást, mondván, hogy sem ő, sem a lakosság nagy része nem hallott ilyen elképzelésről.
Valóság és mítosz találkozása
A brit kritikus állításának volt némi igazságalapja: a forradalmi kor több amerikai polgára valóban Isten választott népéhez, Izrael népéhez hasonlította magát. Az akkori amerikai irodalomban gyakoriak voltak az Ószövetségből vett utalások. Például Ezra Stiles, a Yale akkori elnöke tanulmányozta a zsidó misztikát (kabbalát), és kötelezővé tette az egyetemen a héber nyelv oktatását. Egy zsidó ismerőse pedig még „rosh yeshivának” (a jesiva vezetőjének) is nevezte őt. Bár ez messze állt attól, hogy hivatalos nyelvpolitika legyen, megmagyarázza, miért válhatott Chastellux tréfás ötletének alapjává a héber.
A legenda továbbélése
A forradalmi korszak után is sokáig fennmaradt az alternatív nyelvi legenda. A holokauszt időszakában például egy tanulmány képzeletbeli forgatókönyveket vizsgált: „Érdekes lenne elképzelni, hogyan hatott volna Hitlerre a héberül beszélő Amerika, vagy milyen történelmi változásokat okozott volna, ha a német nyelv az Egyesült Államok társnyelve lett volna.”
Még 2023-ban is népszerűsítette az Armstrong Institute of Biblical Archeology azt a mítoszt, hogy a Plymouth-i kolóniában a zarándokok mindössze egy szavazaton múlták el, hogy a héber nyelvet tegyék hivatalossá.
Nyelv és nemzeti identitás
A nyelvi mítoszok ma is jól tükrözik az Egyesült Államok identitáskeresésével és kulturális örökségével kapcsolatos kérdéseket. Ezek a történetek azt vizsgálják, mit jelent amerikainak vagy akár zsidónak lenni a globális, multikulturális világban. Chastellux ötlete végül Izrael államban vált valósággá, ahol a héber nyelvet újjáélesztették, és az mára hivatalos államnyelv lett.
Az elképzelés a majdnem héberül beszélő Amerikáról, akárcsak a friss nyelvrenelet, jól mutatja, hogy a nyelv egyszerre lehet a nemzeti egység szimbóluma és kulturális viták forrása.
A realclearhistory.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Újabb mamutlelet Alsó-Ausztriában 20:15
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük 19:45
- 1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten 16:45
- Az újonnan nyilvánosságra hozott J. F. Kennedy-akták 15:50
- Ritka viking kori karkötőt fedeztek fel Ölandon 14:50
- Agartha földalatti királyságának lenyűgöző legendája 14:22
- A titokzatos Flagstones régebbi, mint Stonehenge 14:07
- Hazatérhet a 150 éve meggyilkolt tasmán őslakos maradványa 13:12
