Agartha földalatti királyságának lenyűgöző legendája

Illusztráció

Az a gondolat, hogy az emberiség nem tudja pontosan, mi rejtőzik a talpa alatt, hosszú múltra tekint vissza és többször megjelenik valamely kultúra mitológiájában. A modern korban Jules Verne ragadta meg legjobban a föld alatti világok iránti kíváncsiságot „Utazás a Föld középpontjába” (1864) című regényében, bár szereplői sosem érték el végső céljukat.

Az ilyen típusú elméletek, legendák és hiedelmek egyik legérdekesebb példája Agartha, a földalatti királyság legendája, amely egyfajta föld alatti Atlantiszként ismert. Mindkettő „elveszett világ”, ahol olyan civilizációk élnek, amelyek lakói képességeikben, élettartamukban és tudásukban messze felülmúlják az embereket.

De míg a Platón által leírt Atlantisz pontos helye vitatott, addig Agarthának pontos helyszíne van: bolygónk belseje. Az elképzelések szerint a Föld valójában üreges, benne városok egész hálózata található, amelyeket a belső nap fénye világít meg.

Lenyűgöző fantázia

Bár léteznek olyan emberek, akik szilárdan hisznek Agartha létezésében, fontos hangsúlyozni, hogy a legendához kapcsolódó bizonyítékok inkább a fantázia birodalmába tartoznak. Ezt alátámasztja, hogy a legendát olyan történelemhamisítók is népszerűsítették, mint Helena Blavatsky (1831–1891) orosz írónő és okkultista. Az állítólagos bizonyítékok – titokzatos térképek vagy repülő hősök beszámolói – sem állják ki a kritikai vizsgálatot. Ám ha valaki nem akarja komolyan venni, akkor lenyűgöző történetnek találhatja.

Ha mégis úgy döntenénk, hogy belépünk Agarthába, jó néhány bejáraton keresztül juthatnánk oda. Például a brazíliai Manaus városában, az Iguazu-vízesésnél, a Kentucky állambeli Mammut-barlangnál, a gízai Nagy Piramisnál, az olasz Ischia-sziget Epomeo hegyénél, a kaliforniai Shasta-hegynél, valamint az Északi- és Déli-sarkon található állítólagos bejáratokon át.

Ezek a helyek nem véletlenül kerültek be a köztudatba: különböző ősi kultúrák legendáiban mind szerepelnek föld alatti világok, bár nem mind nevezi ezeket Agarthának. Például a navaho indiánok számára, akik az Egyesült Államok délnyugati részén élnek, őseik („a Vének”) a Föld belsejéből jöttek, egy nagy áradás miatt menekültek a felszínre, átadták tudásukat, majd visszatértek eredeti otthonukba. Kínában, Egyiptomban és az eszkimók körében is találunk hasonló történeteket.

Rejtett szuperemberek

Az Agartha-legenda legerőteljesebb támogatójának a buddhizmus számít. Egyes követői szerint szent ember vezette törzsét a Föld belsejébe, ahol virágzó civilizációt építettek ki – legfőbb városuk Shambhala –, és népük milliósra nőtt. Az itt élők állítólag nálunk sokkal fejlettebb, szuperemberként élnek, akik időnként diszkréten megfigyelik a mi világunk fejlődését. A Dalai Láma állítólag közvetlen kapcsolatban áll az agarthai civilizációval a titkos alagútrendszeren keresztül, amely Tibetből vezet ebbe a birodalomba.

A legenda modern feldolgozásai közül az egyik első Willis George Emerson amerikai író „A füstölgő Isten” (1908) című regénye, amely Olaf Jansen norvég tengerész történetét meséli el. Jansen az Északi-sarknál belépett a Föld belsejébe, ahol két évet töltöt el a közel két méter magasak emberek között, és akik világát füstölgő nap világította meg. Bár Emerson sosem használta az Agartha nevet, regényét mégis a legendához kötik.

A föld alatti menedék

Sharula Dux, aki magát Lemúria – egy állítólag az Indiai-óceánban elsüllyedt kontinens – leszármazottjának tartja, „Agartha – A földalatti városok titkai” című könyvében állítja, hogy Telos városában született, amely az észak-kaliforniai Shasta-hegy alatt található. Dux szerint Agartha lakói a felszíni világban zajló háborúk és katasztrófák elől menekültek a föld alá. Ezek között volt például Atlantisz és Lemúria háborúja is, amelyet nukleáris erejű fegyverek pusztítása zárt le, létrehozva a mai Szahara és Góbi-sivatagokat. A földalatti városok ezeknek az ősi kultúráknak a tudását és technológiáját őrzik.

Összeesküvés-elméletek is kapcsolódnak Agarthához, például Heinrich C. Berann osztrák térképész állítólagos Agartha-térképe, vagy Richard Byrd repülős állítása, aki az Északi-sark felett fedezte fel a földalatti bejáratot. Az ilyen történetekhez gyakran társul, hogy a hadsereg titkolózásra kötelezte az érintetteket.

Agartha és a buddhizmus

A mítosz tibeti változatában – amit gyakran összekevernek Shambhalával – Agartha rejtett civilizációként jelenik meg Tibetben. Alexandre Saint-Yves d'Alveydre francia és Ferdynand Ossendowski lengyel író is ezt a verziót terjesztette, amelyből Alberto Manguel és Gianni Guadalupi „Képzelt helyek kalauza” című könyve is idéz: Agartha a rejtett tudás legendás birodalma, tele csodás lényekkel és fantasztikus kincsekkel. A valóságtól távol álló legendák azonban kétségtelenül izgalmas olvasmányok maradnak.

A muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György