Hogyan készítették a palacsintát a középkori Angliában?
2017. március 1. 17:55
A palacsinta már a középkorban is kedvelt finomságnak számított, nem csoda, hogy Angliában a böjti időszak előtti húshagyókedden még egyszer utoljára rendesen belakmároztak belőle minden évben. Egy 13. századi receptben azonban egészen meglepő dolgokkal is találkozhatunk.
Korábban
A keresztény szokások szerint húsvét ünnepét a negyvennapos nagyböjt időszaka előzi meg, amelynek első napja minden évben a húsvét előtti hetedik hét szerdája, vagyis a hamvazószerda. A böjti időszak alatt a hívők tartózkodnak a hús, a tojás, a tej és a zsíros dolgok fogyasztásától. Ezen ételek közös jellemzője, hogy nem voltak elég tartósak ahhoz, hogy negyven nap után is nyugodtan meg lehessen enni őket, a középkorban minden hamvazószerda előestéjén nagy lakomát csaptak a családok a böjti időszakban tiltott ételeikből. Így alakult ki a húshagyókedd ünnepe is, amelyet Angliában palacsintakedd néven is ismernek.
A elnevezés nem véletlen, hiszen a tilalom alá vont tojás, tej és zsír mellé éppen csak egy kis lisztet kellett tenni és meg is volt az összes hozzávaló egy jó palacsintához. A British Library már a 13. századból őriz olyan anglonormand nyelven (1066 után a meghódított angolszászok és a hódító, ófrancia nyelvet beszélő normandok nyelvének keveréke) íródott szövegeket, amelyekben korabeli palacsintareceptek is olvashatók. Az egyik leírás szerint például így kellett elkészíteni sokak kedvenc finomságát:
„Vedd a legjobb fehérlisztet és tojásfehérjét, majd gyúrj belőlük tésztát – de ne túl vastagot –, majd adj hozzá egy kis bort. Azután fogj egy edényt, aminek lyuk van a tetején és tegyél bele vajat, olajat vagy zsírt. Ezután négy ujjaddal keverd meg a tésztát, majd a lyukon keresztül csorgasd bele az edényben lévő forró zsírba. Süsd ki így a palacsintákat, majd szórd meg azokat egy kis cukorral és tálald narancsok kíséretében!”
Meglepő lehet a narancsot a palacsinta hozzávalójaként olvasni, de a középkori szakácskönyv egy másik bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy ezek a „narancsok” valójában disznóhúsból gyúrt húsgolyók voltak, amelyeket a déli gyümölcs mintájára formáztak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap