2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

2021. augusztus 23. 17:26 Múlt-kor

A szövetséges haderők 1944. június 6-i partraszállását követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a német haderő hamarosan elveszíti Franciaországot, és vele együtt katonái egyik üdültetőközpontját, Párizst is. Hitler azonban nem volt hajlandó feladni legfontosabbnak tartott hódítását: kihirdette, inkább elpusztítja a várost, semmint hogy az épségben a szövetségesek kezére kerüljön.

kávézó
A németek békés napjai Párizsban: Wehrmacht-tisztek és katonák, valamint francia civilek a Nagy-Párizsi Parancsnokság Katonakávézója előtt

Berlini idő Párizsban

Franciaország 1940. június 22-én hivatalosan is megadta magát a Harmadik Birodalom invázióját követően. Németország különösen látványos módon állt bosszút az első világháborút lezáró, megszégyenítő fegyverszünetért és békéért: Adolf Hitler egy múzeumból előhozatta azt a vasúti kocsit, amelyben 1918-ban aláírták a fegyverszünetet, és az aláírás helyszínére, a compiègne-i erdőbe vitette, ahol ez alkalommal Franciaország érezhette magát megalázva.

Mindössze hat hét leforgása alatt vereséget szenvedett keleti szomszédjától, területét pedig kettéosztották a német megszállás alá kerülő részre (az ország északi fele, valamint északi és nyugati partvidéke) és az első világháborús hős Philippe Pétain által kormányzott „szabad zónára”, amely Vichy Franciaország néven vált ismertté. Az ország eredeti fővárosa, Párizs a német megszállási övezetbe került.

A várost a német haderő kormányozta, amely megbízható franciákat ültetett kulcspozíciókba. Ahogy a megszállt Franciaország más részein is, itt is alakultak ellenálló szervezetek, ezek azonban korántsem mind ugyanazt a célt szolgálták: egy részük Charles de Gaulle tábornokhoz és emigráns „szabad francia” kormányához esküdött hűséget, míg mások a háború előtti baloldali, illetve kommunista szervezetekből jöttek létre – ezek végső célja a megszállók elűzése mellett az országban a kommunista berendezkedés előidézése volt.

A megszállt Párizs a Harmadik Birodalom részének számított: középületein a horogkeresztes zászló lobogott, francia nyelvű utcatáblái mellett megjelentek a német nyelvűek is, az órák berlini időre lettek átállítva, és a német haderő különböző ágai, valamint a titkosrendőrség (Gestapo) helyi képviseletei a város legnevesebb szállodáiban rendezkedtek be. A németekkel együttműködő rendőrség (Milice), illetve a Gestapo francia ágának (Carlingue) tagjai jórészt bűnözőkből, illetve alvilági alakokból kerültek ki.

Párizst egyfajta nyaralóövezetté nyilvánították a német haderő számára, a „Jeder einmal in Paris” („Mindenki egyszer Párizsban”) jelmondat alatt minden német katonának legalább egy párizsi utat ígértek szolgálata idejére. A pénzváltás a német birodalmi márkának (Reichsmark) kedvezett, és egyes mozik és más szórakozóhelyek kizárólag német katonákat fogadtak. Sok párizsi bordélyház is az ő kiszolgálásukra alapozta megélhetését a háború során.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Nicole Minet (valódi nevén Simone Segouin), a Francs-Tireurs et Partisans (FTP) nevű kommunista partizáncsoport tagja bajtársaival a párizsi harcok egyik leghíresebb fotóján, 1944. augusztusábanHitler az Eiffel-torony előtt a francia megadás másnapján, 1940. június 23.Dietrch von Choltitz vezérőrnagyFrancia partizánok egy utcai barikád mögöttHenri Tanguy, avagy „Rol ezredes”, a párizsi kommunista erők, a Francs-Tireurs et Partisans (FTP) vezetőjeFrancia partizánok egy ablakból tüzelnek a németekreCharles de Gaulle a vidám párizsiak körében, 1944. augusztus 26.Szögesdrót és páncéltörő löveg az Eiffel-torony lábánál, 1944. augusztusTűzharc elől menedéket kereső civilek Párizsban, 1944. augusztusPhilippe Leclerc tábornok irányítja csapatait a párizsi csata soránFrancia ellenállók egy utcai barikád mögöttA 2. Szabad Francia Páncéloshadosztály egy katonája (amerikai felszerelésben) német hadifoglyokat kísér a párizsi Diadalív alatt, 1944. augusztusFrancia partizánok kifejezik véleményüket egy Hitler-portréról
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár