Hitler legbelső titkait is elárulta a szövetségeseknek korábbi bizalmasa, „Dr. Sedgwick”

Hitler erkölcsi kódja

Ernst Franz Sedgwick Hanfstaengl 1887-ben született Münchenben egy fontos német üzletember és egy amerikai nő fiaként, így a Harvardra mehetett tanulni, és New Yorkba költözött, ahol családot alapított.

1922-ben a Hanfstaengl család visszaköltözött a háború utáni Németországba. Az anyaországba való visszatérés nem önkéntes volt, hanem annak következménye, hogy a családi vállalkozást az amerikaiak az I. világháború végén lefoglalták.

Hanfstaengl 1923-ban, Münchenben ismerte meg Adolf Hitlert. Részt vett a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt gyűlésein, amelyeket a bajor főváros sörözői közül a legforgalmasabban, a Bürgerbräukellerben tartottak. Ebből a sörcsarnokból indult Hitler és hívei főszereplésével még ezen év november 8-án a sikertelen puccskísérlet a német kormány ellen.

Hitler a landsbergi börtönben. Habár öt évre ítélték hazaárulásért, végül mindössze nyolc hónapot töltött rács mögött. Hanfstaengl felesége volt az, aki a kudarcba fulladt müncheni sörpuccsot követően öngyilkossággal fenyegetőző Hitlertől elvette a pisztolyt.

Hanfstaengl számára világossá vált, hogy − amint fogalmazott − Hitler a kiválasztott, és neki kell az „új életszakaszába” lépett német népet vezetnie. A sikertelen államcsíny után befogadta a politikai bukástól lelkileg összeomlott és a rendőrség elől menekülő pártvezetőt, s a München külvárosában lévő házában bújtatta el.

Ahogy Hanfstaengl visszaemlékezéseiben írta, őt és feleségét is meglepte a hisztérikus Hitler, aki egy revolverrel a kezében kiabált: „Ez a vég! Nem hagyom, hogy azok a disznók elfogjanak! Előbb inkább lelövöm magam!” A memoárja szerint felesége, a néhány dzsúdzsucu mozdulatot ismerő Helen volt az, aki odament Hitlerhez, és gyorsan elvette tőle a fegyvert, megakadályozva ezzel az öngyilkosságot.

Néhány hónappal később Hitlert öt év börtönbüntetésre ítélték, ám ténylegesen csak nyolc hónapot töltött a rácsok mögött. Amikor visszatért, tanácsot és barátságot kért Ernst Hanfstaengltől, akit egyik legjobb „tanítványának” nevezett.

Mindezt nem ok nélkül tette, hiszen a német–amerikai üzletember nagylelkű adományokat juttatott a náci pártnak, valamint gondoskodott a Mein Kampf kiadásáról, amelyet Hitler a börtönben vetett papírra. Nem mellesleg fia keresztapjává a német pártvezetőt választotta.

1. A sors véletlenszerűsége
2. Hitler erkölcsi kódja
3. Lépésről lépésre
4. Félelem a kegyvesztettségtől
5. A pálfordulás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?