2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Hideg, precíz kivégzés helyett tíz perces vérfürdő útján gyilkolták meg a cári családot a bolsevikok

2021. február 24. 14:55 Múlt-kor

A cár értetlenkedett, felesége és leányai keresztet vetettek, a trónörökös megdermedt a félelemtől, amikor közölték velük, mi vár rájuk. A megbízott kivégzőparancsnok foglalkozását tekintve egy egyszerű órásmester volt, keveset tudott a fegyverekről, így a Romanovok pincében történő, rosszul megszervezett likvidálása vérfürdővé fajult és tíz hosszú percen át tartott. Elképzelni sem lehet azt a káoszt, amely kitört, amikor 11 ember egy kis helyiségben tüzet nyitott.

A cári család
II. Miklós cár és Alexandra cárné lányaikkal, Máriával, Anasztáziával, Olgával és Tatjánával.az 1910-es évek közepén. 1916 végére Miklós birodalma káoszba süllyedt az egyre gyarapodó háborús nehézségek okán.

Az ítélet: halál

Az első világháború Oroszország számára katasztrofális következményekkel járt. Odaveszett 3,3 millió katona, illetve civil, és újabb milliókat fenyegetett az éhhalál veszélye a megszakadt ételutánpótlás miatt. Az ország széthullott, Miklós cárt 1917. március 15-én lemondatták és Szibériába szállították. Lenin nyolc hónappal későbbi hatalomra kerülését követően házi őrizet alá helyezték a világ leggazdagabb dinasztiájának tartott, az orosz trónon 304 év óta ülő Romanov-családot.

Miután a kitört polgárháborúban a cárhoz hű, franciák, angolok és amerikaiak által is támogatott seregek egyre nagyobb területeket foglaltak el, a bolsevikok úgy döntöttek, hogy a Romanovokat biztosabb helyre, az Urálon túli Jekatyerinburgba vitetik. 1918 nyarára a „fehérek” mintegy ötven kilométerre közelítették meg a „cári rezidenciát”, ezzel a lépéssel azonban önkéntelenül is halálos veszélybe sodorták az uralkodót és családját.

Az Uráli Szovjet tagjai, akik Miklós cárért és családjáért feleltek, nem hittek abban, hogy Jekatyerinburg városa sokáig tartható volna. Aznap egyetlen kérdés volt napirenden: határozni kell a cár sorsáról. Az ellenforradalmárok semmiképp sem szabadíthatták ki a bolsevikok első számú osztályellenségét, mert akkor könnyen hős vált volna belőle. Úgy vélték, a családot és azokat a szolgákat, akik úgy döntöttek, hogy velük maradnak, ki kell végezni.

E döntéssel 11 embert ítéltek halálra: a cárt, a cárnét, Alekszej koronaherceget, a négy, 17 és 22 év közötti hercegnőt, az udvari orvost, a szakácsot, egy írnokot és a cselédlányt. Filip Goloscsokin hadügyi komisszár azonnal Moszkvába utazott, hogy Lenin jóváhagyását kérje. A szovjet vezérnek azonban nem volt ideje arra, hogy a Romanovok sorsáról töprengjen, ugyanis egy közelgő moszkvai felkelés kitörését próbálta megakadályozni. Goloscsokin július 3-án este érkezett meg Moszkvába, és arra számított, hogy – az ügy komolysága okán – rögtön bebocsátást nyer Leninhez. Nem így történt.

Négy nappal később a komisszár kénytelen volt beletörődni, hogy dolgavégezetlenül kell hazatérnie. Nem találkozott Leninnel, aki továbbra sem volt hajlandó jóváhagyni az Uráli Szovjet döntését és egyre csak a peres eljárásról üzengetett. Már épp indult volna, mikor valami váratlan dolog történt: Jakov Szverdlov, Lenin jobb keze hívatta magához.

A találkozó rövid ideig tartott. Szverdlov higgadt maradt, és kimondta a kimondhatatlant: ha Jekatyerinburg elesik, a cárnak meg kell halnia. Szomorú szemekkel nézett Goloscsokinra, és így szólt: „Elvtárs, ha képes megszervezni egy pert, legyen. Ha nem, nos, tudja jól, az mit jelent.” Ezekkel a szavakkal utazott Goloscsokin vissza Jekatyerinburgba. Pontosan értette a célzást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Lenin beszédet mond a tömegnek Moszkvában a forradalom idején. Nem ért rá a Romanovok sorsán töprengeni – jobbkeze, Jakov Szverdlov utasította a később a nevét is felvevő városban, Jekatyerinburgban lévő elvtársait a család kivégzésére.II. Miklós cár gyermekeivel ül egy zöld ház tetején fogságuknak a szibériai Tobolszkban töltött idején. A Romanovokat 1917 szeptemberétől 1918 áprilisáig tartották itt relatív kényelemben.A jekatyerinburgi Ipatyev-ház, a borzalmak helyszíneA cári család az 1910-es években: II. Miklós cár (1868–1918), Alexandra cárné (1872–1918), Olga (1895–1918), Tatjána (1897–1918), Mária (1899–1918) és Anasztázia (1901–1918) nagyhercegnők, valamint Alekszej cárevics (1904–1918).A Romanov-család kivégzése M. Henri de Weindel 1922-ben megjelent, Histoire des Soviets című könyvében.A pincehelyiség a lövöldözés után
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár