Hét uralkodói kép, amely hatással volt a történelem menetére
2018. május 17. 12:28 Múlt-kor
Korábban
Klevei Anna angol királyné
VIII. Henrik angol király legendás német festője, ifj. Hans Holbein 1539-ben nehéz helyzetbe került. A hajadon Klevei Annáról, királya egyik legújabb potenciális menyasszonyáról kellett portrét készítenie. Anna családja fontos stratégiai szövetségese volt Angliának. A temperamentumos Henriket, aki már negyedik feleségét kereste, biztosították a lány szépségéről. „Minden férfi dicséri eme hölgy szépségét mind arca, mind teste vonatkozásában” – mondta neki tanácsadója és minisztere, Thomas Cromwell. „Úgy tűnik ki a hercegnőhöz [Dániai Krisztina milánói hercegnőhöz, Henrik másik ekkori kiszemeltjéhez] képest, ahogyan az arany Nap az ezüst Holdhoz képest.”
Holbein festménye a szóbeli beszámolók megerősítéséül szolgált. Miközben Anna apja, a klevei herceg emberei figyelték minden ecsetvonását, egyszerre kellett hízelgő és realisztikus ábrázolást készítenie a hercegnőről. Az elkészült festményen egy szép, kellemes arcú nő volt, ami vélhetően meggyőzte Henriket. A festményből két példány készült – az egyik ma a párizsi Louvre-ban, a másik a londoni Victoria and Albert Museumban található. Habár a kutatók vitatják, mennyi befolyása lehetett a festménynek Henrik döntésére, kétségtelen, hogy annak megtekintése nélkül a király nem egyezett volna bele a házasságba.
Személyes találkozásuk alkalmával, 1540 újév napján, Henrik azonnal visszataszítva érezte magát Anna valódi látványától. „Nem tetszik!” – kiabálta tanácsadóinak. Házasságuk csupán hat hónapig tartott, válásuk után Henrik még két nőt vett feleségül (Catherine Howardot és Catherine Parrt), egyiküket (Howardot) le is fejeztette. Anna végül Angliában telepedett le, válásuk után Henrik húgául fogadta. Túlélte nem csak volt férjét, de annak özvegyét is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A szovjet házi oroszlánoktól a hódító Hannibálig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei 14:36
- Dráma több felvonásban: mi vezetett a történelmi magyar vereséghez Muhinál? 10:28
- Máig nem tudjuk, mi okozhatta a középkori táncoló pestist 08:47
- Kormányzó csak egy lehetett, Horthy több is: kik voltak Horthy Miklós testvérei? 07:39
- Hosszú időre feledésbe merültek az Európa műkincseit megmentő szövetséges kommandó érdemei tegnap
- Kresz Géza, a magyar mentősök atyja tegnap
- A legenda szerint könyves szekrénybe rejtőzve szökött meg fogságából Hugo Grotius tegnap
- A betyárromantikához kevéssé illő módon olykor meg is kínozta áldozatait Savanyú Jóska 2021.04.09.