Hét uralkodói kép, amely hatással volt a történelem menetére
2018. május 17. 12:28 Múlt-kor
Korábban
Klevei Anna angol királyné
VIII. Henrik angol király legendás német festője, ifj. Hans Holbein 1539-ben nehéz helyzetbe került. A hajadon Klevei Annáról, királya egyik legújabb potenciális menyasszonyáról kellett portrét készítenie. Anna családja fontos stratégiai szövetségese volt Angliának. A temperamentumos Henriket, aki már negyedik feleségét kereste, biztosították a lány szépségéről. „Minden férfi dicséri eme hölgy szépségét mind arca, mind teste vonatkozásában” – mondta neki tanácsadója és minisztere, Thomas Cromwell. „Úgy tűnik ki a hercegnőhöz [Dániai Krisztina milánói hercegnőhöz, Henrik másik ekkori kiszemeltjéhez] képest, ahogyan az arany Nap az ezüst Holdhoz képest.”
Holbein festménye a szóbeli beszámolók megerősítéséül szolgált. Miközben Anna apja, a klevei herceg emberei figyelték minden ecsetvonását, egyszerre kellett hízelgő és realisztikus ábrázolást készítenie a hercegnőről. Az elkészült festményen egy szép, kellemes arcú nő volt, ami vélhetően meggyőzte Henriket. A festményből két példány készült – az egyik ma a párizsi Louvre-ban, a másik a londoni Victoria and Albert Museumban található. Habár a kutatók vitatják, mennyi befolyása lehetett a festménynek Henrik döntésére, kétségtelen, hogy annak megtekintése nélkül a király nem egyezett volna bele a házasságba.
Személyes találkozásuk alkalmával, 1540 újév napján, Henrik azonnal visszataszítva érezte magát Anna valódi látványától. „Nem tetszik!” – kiabálta tanácsadóinak. Házasságuk csupán hat hónapig tartott, válásuk után Henrik még két nőt vett feleségül (Catherine Howardot és Catherine Parrt), egyiküket (Howardot) le is fejeztette. Anna végül Angliában telepedett le, válásuk után Henrik húgául fogadta. Túlélte nem csak volt férjét, de annak özvegyét is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Fegyverrel és törvénnyel is megszilárdította uralmát Könyves Kálmán 11:20
- Véletlenek szörnyű sorozata okozta a „zene halálát” 10:35
- Valóban szerepet játszottak a szabadkőművesek a francia forradalomban? 08:47
- Elsőre értetlenség fogadta Szinyei Merse Pál mesterműveit tegnap
- Borzasztó áron, de megállította a Wehrmacht gőzhengerét Sztálingrád tegnap
- Könnyűzenei albummal népszerűsítik a Balaton természeti értékeit tegnap
- Kétezer beöltözött busó búcsúztatja a telet Mohácson tegnap
- VIII. Henrik első házasságának emléket állító ékszerre bukkantak Angliában tegnap