Hét meglepő tény a római nőkről

A nők taníttatását csak módjával támogatták

A nők taníttatása a római történelem egésze során viták tárgyát képezte. A közép- és felső osztályban az alapvető írni-olvasni tudás általánosnak volt mondható a nők körében, egyes családok pedig ezen túl magántanárokat fogadtak, hogy lányaik elsajátítsák a fejlettebb nyelvtant, illetve a görög nyelvet.

Az efféle oktatás célja elsősorban a leendő asszony háztartásvezetői teendőinek megkönnyítését szolgálták, illetve azt, hogy tanultabb – és ezáltal érdekesebb, illetve szórakoztatóbb – társa lehessen férjének.

Habár igen kevés nők által írott anyag maradt fenn az ókori Rómából, ez nem jelenti azt, hogy a nők ne írtak volna.

A Nagy-Britanniában, Hadrianus falánál található Vindolandában felfedezett, katonafeleségek által írt levelek például egyedi betekintést nyújtanak a limes menti társasági életbe, és a források alapján az is biztos, hogy Nero császár édesanyja, az ifjabb Agrippina megírta emlékiratait, ezek azonban sajnos nem maradtak fenn.

Az ókori Rómában sokan gondolták azonban úgy, hogy a túl sok oktatás önteltté és unalmassá teszi a nőket. Ennél is negatívabb nézet volt az, hogy a független gondolkodásra való képesség a könnyűvérűséggel egyenlő.

Mindazonáltal a római elit egyes családjaiban a korhoz képest szokatlanul nagy hangsúlyt fektettek a lányok műveltségére, főleg, ha a család értelmiségi tagjairól volt nevezetes.

Talán a leghíresebb példája a művelt római nőnek Hortensia, Cicero híres riválisa, Hortensius lánya. Hortensia azon kevés római nők közé tartozott, akiket szónoki képességeik miatt tartottak nagy becsben – a retorika művészetének művelése szinte kizárólag a férfiak előjoga volt.

Kr. e. 42-ben Hortensia a Forum Romanum pódiumán állva ékes beszédben ítélte el a gazdag római nőkre kirótt adót, amelyből a hadi kiadásokat kívánták finanszírozni.

1. A csecsemőszoptatás már a rómaiaknál is viták tárgya volt
2. A lányok a Barbie-baba római kiadásával játszottak
3. A válás az apáknak kedvezett
4. A szépség titka: a krokodilürülék
5. A nők taníttatását csak módjával támogatták
6. Az ókori „first lady” -knek gyakran jutott szerep a politika hátterében
7. Nem minden császárné volt ármánykodó méregkeverő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején