Hét híres Mária-jelenés Guadalupétől Fatimáig

A Guadalupe-i Boldogságos Szűz

„A mexikói emberek, több mint két évszázad tapasztalata és kudarcai után, csakis a Guadalupei Szűzben és a Nemzeti Lottóban hisznek” – írta Octavio Paz mexikói költő 1974-ben.

A spanyol ajkú amerikai országokban különös jelentéssel bír a – latin szappanoperákban is gyakran említett – Guadalupe-i Szűz és az őt ábrázoló kép, amely a Spanyolországtól függetlenné váló Mexikó vallási, nemzeti jelképévé és egész Latin-Amerika mindennapjainak részévé vált.

A hagyomány szerint 1531. december 9-én (egy évtizeddel azt követően, hogy Hernán Cortés elfoglalta az azték fővárost) egy megkeresztelt indián, bizonyos Juan Diego a mai Mexikóváros külterületén található Tepeyac-dombon egy fiatal nőt látott, aki Szűz Máriaként, az „igaz istenség anyjaként” mutatkozott be.

Az asszony navatl nyelven szólította meg a férfit, és azt kérte, hogy építsenek templomot a tiszteletére azon a helyen. A meglepett indián rögvest el is ment Juan de Zumárraga püspökhöz, aki azonban nem hitt neki, és bizonyosságot akart.

A szűz megígérte Diegónak, hogy két nap múlva megadja, amit kérnek tőle. Időközben az indián nagybátyja megbetegedett, ezért elindult, hogy papot hívjon hozzá, így nem ment vissza a dombra a szűzhöz.

A történet szerint egy nappal később, 12-én a nő azonban így is „rátalált” Diegóra, és gyengéden szemére hányta, hogy nem egyből hozzá fordult. A rokon hamarosan felépült, Mária pedig elküldte az indiánt, hogy gyűjtsön virágot.

A decemberi zimankó ellenére rózsákra bukkant, amelyeket a köpenyébe rejtve vitt a püspökhöz. Amint a tilmából a földre hullottak a szirmok, a köpeny anyagán csodás módon a Guadalupe-i Szűz – angyal tartotta félholdon álló, imádkozó – alakja jelent meg, amely máig látható. A Guadalupe név eredete egyébként vitatott.

A jelenés helyén két héttel később már fatemplom állt, a manapság évente 20 millió embert vonzó bazilika pedig 1709-re épült fel. Ebben őrzik Diego köpenyét, amely a legenda szerint már az első templomavatáskor meggyógyított egy nyílvesszővel nyakon lőtt indiánt, és máig számos megmagyarázhatatlan történet kapcsolódik hozzá.

A kép színezésének módját a tudomány egyszerűen képtelen megállapítani, ecset nyoma egyáltalán nem fedezhető fel, és az sem teljesen világos, hogyan nem porladt még szét az állítólag agávérostokból készült tilma, amelyben nem tett kárt 1791-ben a salétromsav, 1921-ben pedig egy pokolgépes robbantás sem. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a szűz szemében 13 apró alak tükröződik.

1. A Guadalupe-i Boldogságos Szűz
2. „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”
3. A nap zuhan a föld felé
4. Egy muzulmán országban
5. A Szó Anyja
6. A vitatott jelenés
7. Mária országa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek