Hét halálos divattrend a történelemben
2022. április 23. 12:50 Kulcsár Ádám
Korábban
Velencei magas talpú
Tehénpata – így csúfolták a Velencében a XV. századtól a XVII. század közepéig divatos, fából vagy parafából készült „holdjáró” cipőt (korabeli nevén: chopine), amelynek eredeti célja az volt, hogy a nők ruhái a sáros, szemetes és szennyes utakon is tiszták maradjanak, s nem mellékesen viselőjét kiemeljék a többiek közül.
Az itáliai cipőkészítők, illetve a megrendelők egy idő után azonban elvetették a sulykot, s a kulturális, valamint a társadalmi és anyagi helyzetet hirdető talpak akár az 50-60 centiméteres magasságot is elérhették. A chopine-t – amelybe papucsszerűen felülről lehetett cipőstől belebújni – főként a gazdag patrícius nők hordták.
Az ingataggá váló, sétálgatásukkal igencsak komikus hatást kiváltó arisztokrata hölgyek ezt követően nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is kedveseikre, valamint a szolgálóikra támaszkodva tudtak csupán haladni.
Az egyesek szerint Spanyolországból származó, néhány városban egyébként súlyos parafahiányt okozó, Észak-Európát pedig szinte teljesen elkerülő hóbortot végül betiltották, ugyanis több áldozatot is követelt. Az akárcsak pillanatokra magára hagyott asszonyok könnyen felborultak, a balesetekből még halálos kimenetelű tragédia is lett, több állapotos hölgy pedig elvetélt.
A magas sarkú cipő „primitív” formáját az egyház egyébként támogatta, mondván, ebben a nők nem tudnak táncolni, amely tevékenység időről időre az erkölcstelenség netovábbjának számított. Az egyház erkölcscsőszei azonban csalatkoztak reményeikben, a szebbik nem kitartó képviselői ugyanis a tehénpatában is megtanultak táncot lejteni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap