7 végzetes pillanat

Helytelen elméletek, napjainkig érvényes elvek megalkotója: ki volt Hippokratész?

2018. május 10. 13:04 Múlt-kor

Kószi Hippokratész görög orvos körülbelül Kr. e. 460-tól Kr. e. 375-ig élt. Miközben korának legtöbb embere a betegségeket különféle babonákhoz és az istenek haragjához kapcsolta, Hippokratész azt tanította, hogy minden testi bajnak természetes oka van. Ő alapította az első olyan intellektuális iskolát, amelynek célja az orvostudomány tanítása volt. Emiatt nevezik ma is őt „az orvostudomány atyjának.”

Hippokratész

Körülbelül 60 darab, az ő nevéhez kapcsolható orvosi dokumentum, köztük a híres hippokratészi eskü máig fennmaradt. Ezek végül összegyűjtésre kerültek egyetlen műbe, melyet a hippokratészi gyűjteményként ismerünk. Míg nem biztos, hogy mindegyiket maga Hippokratész írta, a művek az ő filozófiáját tükrözik. Hippokratész példája által az orvosi gyakorlat új irányt vett, olyat, amely racionálisabb és tudományosabb megközelítés felé vitte az orvostudományt.

A négy testnedv

Gyakran Hippokratész nevéhez kapcsolják a négy testnedvről szóló elmélet megalkotását, azonban ebben Arisztotelésznek és Galénosznak is szerepe volt. Több mint egy évezreddel később William Shakespeare belevette a négy testnedvet műveibe az emberek jellemzőinek, vérmérsékletének leírásához. A négy nedv: sárga epe, fekete epe, vér és nyák. Mindegyik egy adott elemhez kapcsolódott (föld, víz, levegő vagy tűz), továbbá két „minőséghez” (hideg/meleg, nedves/száraz), és valamely szervhez és életkorhoz (gyermekkor, kamaszkor, felnőttkor, öregkor).

A testnedvek, minőségek, szervek és életkorok közreműködése – az évszakok és a bolygók hatásával együtt – határozzák meg az ember fizikai és lelki egészségét, valamint kedvüket és személyiségüket. Galénosz a „vérmérséklet” szót használta, és szó szerint úgy gondolta, hogy az egészségre és a személyiségre hatással van a hideg vagy meleg, száraz vagy nedves környezet – ezeket tükrözik a mai napig a „megfázás” és a „száraz humor” kifejezéseink.

Hippokratész elmélete szerint:

-A sárga epe a kolerikus (hirtelen haragú) természethez kapcsolódik, valamint a meleg és száraz kvalitásokhoz, továbbá a tűzhöz, a nyárhoz, az epehólyaghoz és a gyermekkorhoz.

-A fekete epe a melankolikus (búskomor) természethez kapcsolódik, a hideg és a nedves kvalitásokkal együtt. További társításai a föld, a tél, a lép és az öregkor.

-A vér a szangvinikus (jókedvű, magabiztos) természettel függ össze, valamint a meleg és nedves minőségekkel. Emellett kapcsolódik a levegőhöz, a tavaszhoz, a szívhez és a kamaszkorhoz.

-A nyák a flegmatikus (nyugodt) természettel függ össze, valamint a hideg és nedves minőségekkel. Ezek mellett a vízhez, az agyhoz és a felnőttséghez kapcsolódik.

A kor, nem, érzelmek és kedv miatti különbségeket a testnedvek közötti bonyolult interakciókkal magyarázták. A meleg előidézte a cselekvést, a hideg visszaszorította. A kolerikus személyiségű ember bátor volt, de a nyák gyávaságot okozott. Az ifjúság forró volt és nedves, az időskor hideg és száraz.

Az ókori elmélet szerint a jó egészség kulcsa a testnedvek egyensúlyban tartása volt, bármelyikből a túlzott mennyiség vagy hiány betegséghez vezetett. Az egyensúly megteremtésének legfontosabb módja a helyes táplálkozás volt. Hippokratész egyik leghíresebb mondása az volt: „A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.” A korabeli orvosok véreztetést, hánytatókat is alkalmaztak a testnedvek egyensúlyba hozatalára.

Habár ezek a gyakorlatok és a négy testnedv koncepciója furának és tudománytalannak hathatnak mai szemmel, ezek az ötletek jelentették az első lépést afelé, az emberiség betegségről alkotott képét a vallás területéről elkezdte áthelyezze arra az új nézetre, hogy a betegségekért a környezetben és a testen belül történő dolgok a felelősek.

A hippokratészi gyűjtemény

A gyűjtemény egyik leghíresebb része a hippokratészi eskü, amely az orvosok számára etikai elveket irányoz elő. Habár ma már szilárdan az ő nevéhez kapcsoljuk, nem tudni, valóban ő írta-e. Napjainkban az esküre inkább az orvosi etika történelmi példájaként tekintenek, mint szabályzatra, amelyet szó szerint kell venni.

Az eredeti eskü anakronizmusai között található a görög isteneknek tett fogadalom, hogy kötelességüket legjobb képességük szerint teljesítik. Később felsorol több szabályt is, amelyek ma igencsak korlátoznák az orvosok lehetőségeit. Először is az orvostudomány diákjai számára mindenkor ingyenes oktatást követel, aztán arra biztatja az orvosokat, soha ne használják „a kést” (tehát ne hajtsanak végre műtétet), valamint arra szólít fel, kezeljék tanárukat szülőként, azaz kezeljék az ő gyerekeit saját testvéreikként, és adjanak neki pénzt, ha kér.

Napjainkban a világ legtöbb végzős orvostanhallgatója valamilyen modern változatát mondja fel az eskünek. Alább a Magyar Orvosi Kamara által javasolt szöveg:

„Én, (…) esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Legfőbb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését. Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem. Orvosi tevékenységem soha nem irányul emberi élet kioltására. A betegek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartom, bizalmukkal nem élek vissza és titkaikat haláluk után is megőrzöm. Tanítóimnak megadom az illő tiszteletet, orvos társaimat megbecsülöm. A betegek érdekében ismereteimet, tudásomat folyamatosan gyarapítom. Minden erőmmel arra törekszem, hogy megőrizzem az orvosi hivatás tisztaságát és tekintélyét. Az … Egyetem hírnevét öregbítem és megbecsülését előmozdítom.”

Korunk orvosai közül sokan úgy gondolják, az eskü nem elégséges napjaink gazdasági, politikai és társadalmi kihívásainak kezelésére – ilyenek például a legális abortusz, a beteg által kérhető eutanázia, és más gyakorlatok, amelyekre Hippokratész korában még csak nem is gondolhattak. Az eskü alapelveit azonban továbbra is megtartják: legjobb tudásuk szerint kezelik betegeiket, megóvják őket az ártalomtól és az igazságtalanságtól, megőrzik orvosi titkaikat, és továbbadják tudásukat a következő orvosnemzedéknek.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
ArisztotelészGalénosz

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!