Dr. Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a róla elnevezett kivégzőeszköz áldozatává váljon
2018. március 26. 09:51 MTI
Kétszáznégy éve, 1814. március 26-án halt meg Joseph-Ignace Guillotin francia orvos, akiről a francia forradalom alatt hírhedtté vált kivégzőeszközt, a nyaktilót elnevezték. Guillotin a francia forradalom idején, 1789. december 1-jén javasolta a francia nemzetgyűlésben a nyaktiló alkalmazását, mert úgy vélte, hogy így fájdalommentesen lehet kivégezni az elítélteket.
Korábban
Guillotin 1738. május 28-án született a Bordeaux közelében fekvő Saintes városkában. A bordeaux-i egyetemen tanult bölcsészetet, orvosi tanulmányait Párizsban és Rheimsben végezte. Szakmai körökben megbecsülésnek örvendett, nevét mégsem az orvosi-gyógyászati reformokról írott tanulmányai, hanem a híres kivégzőeszköz őrizte meg.
A közfelfogással ellentétben a gépezet feltalálása nem hozzá fűződik. Hasonló kivégzőeszközt már az ókori Perzsiában és Itáliában ismertek, több típusát használták meglehetős sikerrel Európában is. A skótok büszkén állítják, hogy az ő Skót Szűz néven ismert nyaktilójuk volt az első ilyen szerkezet a világon, amivel 1581-ben James Douglas Morton skót régenst kivégezték.
Guillotin a francia forradalom idején, 1789. december 1-jén javasolta a francia nemzetgyűlésben a nyaktiló alkalmazását, mert úgy vélte, hogy így fájdalommentesen lehet kivégezni az elítélteket. A hagyományos kivégzési módszerek ugyanis lassúak és fájdalmasak voltak, lefejezés esetén például a hóhér sok esetben csak második vagy harmadik sújtással tudta munkáját befejezni. Beszédében lelkesen kiáltott fel: "Szerkezetemmel egy pillanat alatt lenyisszantom az Önök fejét, és meg sem fogják érezni". A derék doktort az emberiességi szempontoktól mellett az azonos bánásmód igénye is hajtotta, mert addig a szegényeket akasztották, a lefejezés pedig az előkelők kiváltsága volt.
Javaslatát csak két és fél évvel később, 1792. március 25-én fogadták el, állítólag ebben szerepet játszott, hogy Charles-Henri Sanson, a párizsi főhóhér is jelezte: a halálraítéltek áradatával már nem tud mit kezdeni. A nemzetgyűlés a megfelelő szerkezet kiválasztásával és elkészítésével Antoine Louis orvost, Tobias Schmidt német hangszerkészítőt és Sansont bízta meg, ők rövid szakmai mérlegelés után az Angliában használatos eszköz mellett döntöttek.
A nyaktilót eleinte az orvos nevéről Louisette-nek hívták, de a néphumor "nemzeti borotvának" is nevezte. A gyilkos gépezet első példánya április elejére készült el, és miután kielégítő eredménnyel próbálták ki állatokon és hullákon, a Greve téren állították fel.
Az első nyaktilóval történő kivégzést 1792. április 25-én hajtották végre, a zuhanó bárd alatt egy Pelletier nevű országúti rablógyilkos feje hullott a fűrészporos kosárba. A hírhedt szerkezet két függőleges gerendaoszlopból áll, amelyeket fent egy keresztgerenda tart össze. A függőleges gerendák bevágásában egy ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozog fel és alá. Lent, a két oszlop között deszka van, amelyhez az elítéltet szorosan hozzákötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.
1792 és 1795 között a becslések szerint 15 ezer embert fejeztek le így Franciaországban, nem véletlen, hogy a guillotine vált a forradalom jelképévé. A terror igazán demokratikus volt, a korábbi gyakorlattal ellentétben a nemeseket és a közrangú polgártársakat is ezzel az eszközzel végezték ki. A sors fintora, hogy maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a saját nyakán tapasztalja meg az általa szorgalmazott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a rá kimondott halálos ítélet végrehajtásától.
Egy másik Guillotin nevű illetőt, egy lyoni doktort azonban valóban végeztek ki guillotine-nal, ez lehet annak a széles körben elterjedt hiedelemnek az alapja, hogy Guillotin a nyaktiló bárdja alatt lelte halálát. A doktor családja később hivatalosan kérvényezte a hatóságoknál a szerkezet átnevezését, de azt a választ kapták, hogy ha a dolog zavarja őket, inkább ők változtassanak nevet.
Joseph-Ignace Guillotin a vérzivataros idők elmúltával az első francia orvosok egyikeként támogatta a himlőoltás bevezetését, és 1814. március 26-án hetvenöt éves korában, köztiszteletnek örvendő orvosként hunyt el Párizsban.
A guillotine Franciaországban 1981-ig volt hivatalos kivégzőeszköz, utoljára 1977-ben használták. A halálbüntetést, amelyet a francia törvények szerint a guillotine segítségével vagy agyonlövéssel hajthattak végre, 1981-ben törölték el. A nyaktilót használták még Belgiumban, Görögországban, Svédországban és a náci Németországban. Az Egyesült Államokban is fontolgatták bevezetését, de a technikai újításokat kedvelő amerikaiak a tagállamok zömében inkább a villamosszék mellett döntöttek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
