Házasságba kényszerítéssel és terrorakcióval is próbálkoztak túlvilági szellemek az újkori Nagy-Britanniában

Amikor egy jóakaró szellem járja a temetőt

Míg egyesek saját előnyükre és mások kárára bocsátkoztak szellemekkel kapcsolatos átverésekbe, mások ennél nemesebb célzattal ijesztgettek.

1815-ben a The Times című hírlaphoz egyre több hír érkezett arról, hogy a Holborn negyedben található Szent András-templomban és a hozzá tartozó temetőben éjszakánként egy szellem kísért.

Idővel a lap már arról írt, esténként egyre nagyobb „alacsonyabb osztályú” tömeg gyűlik össze a templomkertnél, hogy láthassa a jelenséget.

Egy este aztán általános riadalom tört ki a bámészkodók közt: megjelent a szellem, amely a sírkövek közt járva hisztérikus nevetést, valamint „síri nyögéseket” hallatott.

Végül rendőrök is érkeztek a helyszínre, akik félelem nélkül megközelítették a titokzatos alakot. Kiderült, hogy valójában egy fehér nadrágot, inget és sapkát viselő fiatalemberrel állnak szemben.

A letartóztatott kamasz a 16 éves James Cainessként azonosította magát a hatóságok előtt, és elmagyarázta, hogy egy úriember korábban pénzt adott neki, hogy menjen be a temetőbe éjjel, és vizsgálja ki a szellemjárást.

Miután megállapította, hogy az, amit annyian kísértetnek hittek, valójában csak a holdfény különös játéka volt egy sírkövön, úgy döntött, maga öltözik szellemnek, hogy felhívja a „hiszékeny sokaság” figyelmét.

Ezt követően azt tervezte, felfedi magát, hogy az emberek ráeszméljenek, a szellemek nem léteznek. Miután jónevű édesapja tanúskodott Cainess jó magaviselete mellett, a hatóságok büntetlenül szabadon engedték a fiút.

A fiatalember terve egybevágott a kora újkor számos felvilágosult szerzőjének véleményével, miszerint a babonák megcáfolása a közjót szolgálja.

John Locke például már 1693-ban arra biztatta olvasóit, ne engedjék, hogy szolgálóik szellemtörténeteket meséljenek gyermekeiknek, mert ezek miatt egész életükben félnek majd a sötétben.

Cainess is vélhetően felvilágosítani szerette volna szomszédjait alakításával, azonban nem számolt az első benyomások meghatározó erejével.

A fenti esetek mindegyikében végül a racionalitás győzedelmeskedett a hiedelmek felett, azonban az is kitűnik belőlük, mennyire könnyen végződhettek volna ennek ellenkezőjével is.

Ez meglehetősen gyakori lehetett, és az olyan esetek, amelyek során a megtévesztett ember elhitte, hogy a természetfelettivel van dolga, vélhetően ritkán kerültek a hatóságok látókörébe.

Napjainkban sem lehetetlen a szellemekkel való hisztéria keltése: elég belegondolni a brit BBC csatornán 1992-ben élő adásban forgatott dokumentumfilmként vetített (valójában előre felvett) Ghostwatch című alkotás által keltett országos botrányra, vagy a hasonlóképp valódi felvételnek beállított Ideglelés című 1999-es amerikai horrorfilm hatásaira.

A 18. és 19. századi Nagy-Britannia „szellemátverései” rávilágítanak a társadalom megosztottságára is mind a vallás, mind az anyagi helyzet mentén – a paranormális jelenségekbe vetett hit pedig mind az ellentétek szítására, mind a társadalmi előmenetelre „felhasználható” eszköznek bizonyult.

A túlvilág és a természetfeletti erők gondolata valószínűleg mindig is izgatni fogja az emberiség fantáziáját.
 

1. „Kaparó Fanny” bosszúja
2. A megbotlott és elvert szellem keservei
3. Síron túli terrorizmus
4. A késdobáló kísértet
5. Amikor egy jóakaró szellem járja a temetőt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat