Házasságba kényszerítéssel és terrorakcióval is próbálkoztak túlvilági szellemek az újkori Nagy-Britanniában
2019. december 12. 17:45 Múlt-kor
Korábban
Síron túli terrorizmus
A szellemek létének kérdése valószínűleg az emberiséggel egyidős vita. A többségében protestáns, az állami anglikán egyház által uralt Nagy-Britanniában a protestáns teológusoknak is megvolt rá a saját válaszuk: a szellemek léte katolikus babona, így a „szellemátveréseket” igyekeztek a lehető legtöbbször a „pápisták” szavahihetőségének megkérdőjelezésére felhasználni.
Se szeri, se száma nem volt a korabeli vallásos témájú irodalomban az olyan történeteknek, amelyekben katolikus papok hamis kísértetjárásokkal csaltak ki pénzt híveikből az elvégzendő ördögűzésért, vagy szellemnek öltözve szöktek be erényes szűzlányok hálószobáiba.
1733-ban egy igazán drámai ügyről jelentett egy Revolution Politicks („Forradalmi Politika”) című folyóirat. Az itt megjelent írás szerint katolikus hívők egy csoportja arról számolt be, kísértet zaklatja őket.
A szellem szerintük azt állította, addig nem nyugodhat, míg földi maradványait egy bizonyos Szent Kelemen-templom pulpitusa alá nem helyezik át. Miután a hívők „ajándékkal” járultak a helyi anglikán lelkész elé, az engedélyezte az exhumálást és az újratemetést, amelyek meg is történtek.
Az újratemetés éjszakáján aztán a lelkész azzal álmodott, hogy a templom lángokban áll. Felesége azt tanácsolta, aludjon tovább, azonban a férfi újra és újra a szörnyű látomással ébredt.
Végül úgy döntött, a végére jár: még az éjszaka felverte álmából a sírásót, akivel a templomhoz vonult, és felnyitották az új sírhelyet, majd a benne elhelyezett koporsót is.
Itt nem mindennapi látvány fogadta őket: holttest helyett „tűzlabdákat és más éghető dolgokat, valamint egy meggyújtott kanócot” találtak, „hogy a templom felrobbanjék.”
„Azt mondják egyesek” – folytatja a szerző, „hogy ez egy újabb intrika az Egyház ellen, mely ugyanolyan mély, mint a november ötödikei [Guy Fawkes és társainak „lőporos összeesküvése” 1605-ben]”.
Az egész szellemekkel, újratemetéssel és robbanószerekkel kapcsolatos történet minden bizonnyal kitaláció, jól mutatja azonban, a szellemek mennyire hasznos szerepet tölthettek be a vallási felekezetek egymásnak ellen való hergelésében
Az 1730-as években, amikor a protestáns angol lakosság egy lehetséges jakobita (katolikus) invázió árnyékában érezte magát, az ilyen történetek alátámasztották gyanújukat, miszerint a katolikusok az állam ellenségei.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap