Viking táborra utaló bizonyítékokat találtak Kanadában

Az elmúlt 50 évben – amióta az ezeréves vikingtelep nyomait felfedezték Újfoundlandon – régészek és amatőr történészek fésülték át Észak-Amerika keleti partvidékét viking látogatók nyomait kutatva. A hosszú, de főként eredménytelen keresést követően a hónap elején egy Kanadában tartott konferencián Patricia Sutherland új bizonyítékokkal állt elő, amelyek a második, amerikai földön felfedezett viking előőrsre utalnak.

Messze a sarkkörön túl, a Baffin-szigeten ásva a Sutherland által vezetett csapat – amely az újfoundlandi Memorial Egyetem régészei és a skót Aberdeeni Egyetem kutatóiból állt – néhány igen érdekes köszörűkövet talált. A rézötvözet nem volt ismert az Északi-sarkvidék őshonos lakosai körében, így a régészek következtetései szerint és a korábbi kutatások alapján a szerszámélezés nyomait magán viselő bronzdarabka a vikingek Baffin-szigetbeli táborának eszköztárába tartozhatott.

„Bár a professzornő korábbi bizonyítékait nem találtam eléggé meggyőzőnek, a mostani mindenképpen az” – mondta James Tuck, a Memorial Egyetem régészprofesszora.

Az archeológusok körében már régóta ismert, hogy a viking hajósok i. sz. 1000 táján indultak útnak az Újvilág felé. A népszerű izlandi saga elmeséli a viking vezér, Leif Eriksson történetét, aki Grönlandról nyugat felé kezdett hajózni. A legenda szerint Eriksson sokat időzött az általa Hellulandnak nevezett Baffin-szigeten, mielőtt dél felé, Vinland irányába távozott.

Az 1960-as években két norvég kutató, Helge Ingstad és Anne Stine Ingstad tárta fel a L'Anse aux Meadows-i alaptábort Újfoundland északi csúcsánál, amely az első amerikai viking telep lehetett. A 989 és 1020 közé datált táborban vasmegmunkáló és hajójavító eszközöket tártak fel a régészek.

Sutherland spekulációja szerint a viking tengerészek kanadai utazásának legfőbb célja az értékes erőforrások keresése lehetett. Abban az időben Észak-Európában a nemesek sok pénzt fizettek a rozmárcsontokért, a sarki szőttesekért és egyéb ritka északi luxuscikkekért, például prémekért. Helluland vizei akkoriban telis tele voltak rozmárokkal, a partjai mentén pedig nyüzsögtek a sarki rókák és a többi kis prémes állatfaj tagjai. A viking kereskedők ezekért a termékekért valószínűleg vasat és fát illetve faragott szobrocskákat adhattak cserébe.

Ha Sutherland feltevése helyes, akkor az Újvilág történetének egy újabb fejezetére derülhet fény, amely szerint a viking tengerészek és a bennszülött amerikai vadászok egy transzatlanti kereskedelmi hálózat partnerei lehettek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház