Hataloméhes intrikus vagy hazafi – ki volt valójában Richelieu bíboros?

Előkelő polgárcsaládból származott, amely a vallásháborúk idején súlyos anyagi helyzetbe került. Richelieu katonai pályafutásról álmodott, de amikor bátyja lemondott a család fő bevételi forrását jelentő luconi püspökségről, neki kellett a helyébe lépnie. A fiatalember addigra már az udvari akadémián elsajátította a viselkedés szabályait, és most teológiai jártasságra is szert tett. Huszonkét évesen, különleges pápai engedéllyel szentelték pappá és egyben püspökké, s rendkívüli ambíciókkal fogott az egyházmegye irányításához. Első francia főpapként ő hajtotta végre a katolikus egyház megújulását jelentő tridenti zsinat (1545-1563) reformjait, s elsőként írt francia nyelven teológiát. 1614-ben a rendi országgyűlés tagja lett, itt figyelt fel rá Medici Mária királyné, aki megtette a gyerekkirály XIII. Lajos felesége, Ausztriai Anna lelkészének. Befolyása egyre nőtt, 1616-ban rábízták a külügyek irányítását is.

Medici Mária bukásakor, 1617-ben kegyvesztett lett, de ügyes intrikákkal visszakerült az udvarba, sőt 1622-ben bíboros, majd a Királyi Tanács feje lett, 1628-tól már főminiszterként irányította az államügyeket. A társadalomról határozott képet alkotott. Az Isten kegyelméből uralkodó király biztosítja a békét és a rendet, amelyhez az egyes osztályok a maguk módján járulnak hozzá: a papság imáival, a nemesség a királynak felajánlott fegyvereivel, a közrendűek pedig feltétlen engedelmességükkel.

A bíboros "a cél szentesíti az eszközt" elvét vallotta. A korlátlan királyi hatalom és az európai francia hegemónia biztosítása érdekében leszámolt az Anglia szövetségét kereső hugenottákkal, a főnemesek felkeléseit leverte, vezetőiket kivégeztette, váraikat leromboltatta. A törvényeket szigorúan betartatta, a legkisebb bűncselekményeket is keményen büntette, hogy elejét vegye a súlyosabbaknak.

Külpolitikája a spanyol és az ausztriai Habsburgok hatalmának gyengítésére irányult. A harmincéves háború idején rábírta a protestáns Gusztáv Adolf svéd királyt a katolikus Habsburgok megtámadására, akik ellen 1635-ben a katolikus Franciaország is hadba lépett, szövetségben a protestáns német államokkal. Számos összeesküvést szőttek ellene, sikertelenül. Még a harmincéves háború alatt, 1642. december 4-én halt meg Párizsban. XIII. Lajos király egy évvel később hunyt el.

Richelieu jeles pártolója volt a művészeteknek és a tudományoknak, támogatta a Sorbonne-t, 1635-ben ő alapította a Francia Akadémiát. Ösztönzésére jöttek létre a későbbi francia gyarmatbirodalom alapjául szolgáló katolikus missziók, holland hajók vásárlásával lerakta a francia tengerészet alapjait. Igyekezett merkantilista gazdaságpolitikát folytatni, de a háborúkhoz rengeteg pénzre volt szükség, és az adóprés tekerése több parasztfelkelést eredményezett.

Nyugalmat a sírban sem lelt: 1793-ban, a francia forradalom idején épségben megmaradt, bebalzsamozott holttestét a párizsi csőcselék "rögtönítélő bíróság" elé állította, majd a tetemet lefejezték, és a testet a Szajnába dobták. A tömegbe hajított fejet sokáig szerzetesek rejtegették, ma a Sorbonne templomának egyik oszlopában nyugszik befalazva.

Alexandre Dumas regényeiben ellenszenves, gátlástalan intrikus képe rajzolódik ki az olvasó előtt, de ez csak az érem egyik oldala. Tény és való, hogy Richelieu sohasem riadt vissza az önkénytől, kíméletlenül leszámolt politikai ellenfeleivel, és bíboros létére habozás nélkül szövetkezett protestáns hatalmakkal is, ha Franciaország politikai érdeke ezt követelte. Ugyanakkor ő tette hazáját európai nagyhatalommá, megvetette a francia gyarmatbirodalom alapjait, és bőkezűen pártfogolta a művészeteket. A modern nemzetállam és központi hatalom mellett a modern titkosszolgálatok alapítójának is őt tekintik, és ő volt az első mai értelemben vett miniszterelnök.

Megítélésén máig vitatkoznak a történészek, egy részük a monarchia hazafias támogatóját látja benne, mások csak a hataloméhes cinikust. Hazájában mindenesetre egyöntetű elismerés övezi emlékét, többek között hajóosztályt neveztek el róla, s eredetileg az ő nevét viselte volna az első francia atommeghajtású anyahajó is, amely végül Charles de Gaulle nevét kapta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Rózsaszín hóbortjával és meztelen mutatványaival tűnt ki Hollywoodban Jayne Mansfield
• Szegecses Rózsi vezette győzelemre az amerikai hátország hősnőit
• Mivel vívta ki a francia nép gyűlöletét Marie Antoinette? 
• Egy szovjet textilgyári munkásnő életveszélyes kalandjai a világűrben
• Betegségeivel és irigyeivel dacolva virágoztatta fel Egyiptomot a szakállas királynő
• „A vének bujaságra, a leánykák erszényre néznek” – özvegysorsok a XVIII. században
• Hősként tűrte Haynau börtönét Kossuth Zsuzsa, a sebesült katonák önzetlen ápolónője
• Winston Churchill asszonyai
• Élete végéig üldözték gyermekkorának démonjai Marilyn Monroe-t