Hatalmát féltve ölte meg saját fiát is a vérszomjas Rettegett Iván cár
2020. november 14. 08:38 Edward Collins
Korábban
A magzat- és fiúgyilkos cár
Ilyen előzményeket követően találkozott össze 1581. november 15-én az ideges cár az Alekszandrovszkaja Szloboda-i palota egyik termében menyével, Jelena Seremetyevával, aki terhessége utolsó időszakában járt. Érthető módon igencsak lenge ruházatot viselt, holott minimum három réteg lett volna „illendő”. A cár úgy megverte a hercegnőt, hogy az elvetélt.
A cárevics feldúltan vonta felelősségre apját, aki a veszekedés hevében eszét vesztve esett fiának, vasalt botjával ott ütötte, ahol érte. Néhány perc elteltével kijózanodva, értetlenül bámult trónörököse bezúzott halántékára. Hirtelen összeroskadt, ölelgetni kezdte fiát, és kétségbeesetten igyekezett elállítani a vérzéseit. Ezt a jelenetet ábrázolja Ilja Repin híres, 1885-ös festménye, a Rettegett Iván és fia.
Ez a gyilkossága teljesen összetörte a cárt. Az evéssel szinte egyáltalán nem törődött, ha olykor elaludt, rémálmok gyötörték, és holdkórosként járkált a palotában. Amikor pedig négy nappal később fia meghalt, lélekjelenléte maradék morzsáit is elvesztette.
Nem mozdult el koporsója mellől, temetésekor pedig – mint ahogy ima közben egyébként is gyakorta megesett – a templom kövébe verte a fejét. Nem véletlenül jegyezte le róla Antonio Possevino pápai követ néhány hónappal Iván cárevics halála után, hogy bizonyos vélemények szerint az uralkodónak nincs sok ideje hátra.
Amikor Iván 1584-ben, egy sakkjátszma közben távozott az élők sorából, nemcsak ő maga volt megtört, hanem az anarchiába süllyedő, általa kettészakított ország is, amelyet maga után hátrahagyott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.