2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Hatalmasat buktak a kommunisták az 1945-ös parlamenti választásokon

2015. november 4. 16:50 MTI

Hetven éve, 1945. november 4-én rendezték meg Magyarországon a második világháború utáni első szabad, az általános választójogon alapuló parlamenti választásokat. Az FKGP elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 57,03 százalékával megszerezte az abszolút többséget. 

Várkonyi Zoltán színész leadja szavazatát
Várkonyi Zoltán színész leadja szavazatát (MTI)

A Horthy-rendszer a második világháború végére katonai és politikai értelemben is összeomlott. A formálódó új, demokratikus hatalom motorja az 1944. december 2-án Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) volt, amelyben a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Polgári Demokrata Párt (PDP) és a szakszervezetek tömörültek. Az arcvonal továbbvonulása után az MNFF irányításával és a helyi öntevékeny népi szervek (ahogy később egységesen nevezték őket: a nemzeti bizottságok) bevonásával rendeztek választásokat. Az így felálló törvényhozás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én Debrecenben tartotta első ülését, a 230 honatya közül az MKP-t 90, az FKGP-t 56, az SZDP-t 43, az NPP-t 16, a PDP-t 13 képviselte, 12 pártonkívüliként csatlakozott a Függetlenségi Fronthoz, 26 képviselő pedig - pártállásától függetlenül - a szakszervezeteket képviselte.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a "magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének" nyilvánította magát, és december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, amelyben 3 kommunista, 2 szociáldemokrata, 1 parasztpárti, 2 kisgazdapárti és 4 pártonkívüli politikus foglalt helyet. A miniszterelnök Dálnoki Miklós Béla volt tábornok lett. Az államfői tisztség 1946 elejéig még betöltetlen maradt, az államfői jogkörök megoszlottak az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége, valamint az 1945 elején felállított, háromtagú Nemzeti Főtanács között. Az 1945 áprilisában a fővárosba települt kormányzati szervek döntöttek a legfontosabb kérdésekben: a háborúból való kilépésről, a jóvátételi kötelezettségek teljesítéséről, az újjáépítésről, a közigazgatás újjászervezéséről, a fasizmus maradványainak felszámolásáról, és hoztak meg olyan, a belső viszonyokat gyökeresen átrendező intézkedéseket, mint például az 1945. március 17-i földosztás. Az új hatalom jellegét tekintve baloldali túlsúlyú volt ugyan, de képviseltették magukat benne a demokrácia antifasiszta, polgári irányzatai is.

A konszolidálódás nyomán 1945 nyarán napirendre került a hatalom ideiglenes jellegének megszüntetése. Az országos parlamenti választásokat sürgetővé tette az is, hogy 1945 augusztusától egyre romlott az MKP és az FKGP viszonya, az ellentétek szeptemberben már kormányzati válsággal fenyegettek. Az általános, egyenlő, titkos választójog alapján rendezendő nemzetgyűlési választásokról az 1945. szeptember 12-én elfogadott, 1945. évi VIII. tc. rendelkezett. Ennek értelmében minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható volt, de választójogukat a korábban feloszlatott pártok és szélsőjobboldali szervezetek országos vezetőségének tagjai és a háborús bűnösök nem gyakorolhatták. A törvény a parlamenti mandátumok pontos számát nem határozta meg, csak az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számát rögzítette, így a Nemzetgyűlés létszáma a választók részvételétől függött.

A választásokon az MNFF-en kívüli pártok is részt vehettek, ha ezt jóváhagyta az Országos Nemzeti Bizottság, és a szovjet Vorosilov marsall vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) sem emelt vétót. A Horthy-rendszer alatt a hatalom közelébe jutó pártok nem indulhattak, ami elősegítette az FKGP egyfajta gyűjtőpárttá válását. Az MNFF pártjai nem hoztak létre közös listát, ám október 25-ei kiáltványukban jelezték, hogy folytatják a közös kormányzást a választások után is. A rendkívül kiélezett kampányban a klérus és a "polgári tábor" egységesen felsorakozott az FKGP mögött, ezt erősítette Mindszenty József hercegprímás október 18-ai pásztorlevele is, melyet az ország sok templomában felolvastak a híveknek.

Az 1945. november 4-ei nemzetgyűlési választásokon 4 774 653 szavazásra jogosult 4 730 409 érvényes szavazatot adott le. Az FKGP elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 57,03 százalékával megszerezte az abszolút többséget. Az SZDP 17,41 százalékot, az MKP 16,95 százalékot, az NPP 6,87 százalékot, a PDP 1,62 százalékot szerzett, a nemzetgyűlésbe más párt nem jutott be. A 409 választott képviselő mellé a nemzetgyűlés tíz tekintélyes közéleti személyiséget is behívott tagjai sorába. A fölényes kisgazdapárti győzelem ellenére folytatódott a koalíciós kormányzás, amiről az MNFF pártjai már korábban döntöttek, de erre sarkallták őket a nemzetközi elvárások is. A kormányfő a kisgazdapárti Tildy Zoltán lett, akit köztársasági elnökké választása után, 1946 februárjában a szintén kisgazda Nagy Ferenc követett. Az új kormány november 15-én alakult meg 7 kisgazdapárti, 3-3 kommunista és szociáldemokrata és 1 parasztpárti politikussal. A jobb- és a baloldal "patikamérlegen" kiegyensúlyozott koalíciós kormányzása nem volt sokáig fenntartható: a következő években a "ki kit győz le" és a kommunista "szalámitaktika" szabta meg az események menetét.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A kommunisták még nagyobb kenyeret is ígértek a választóknak (MTI)Kommunista propaganda egy csepeli gyárépületben (MTI)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!