Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai

Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság

A trianoni határok nem csak Magyarországon, de a szomszédos államokban is csalódást keltettek. A szerbek területi igényei a mai határoknál jóval északabbra nyúltak és ennek megfelelően igyekeztek kész helyzet elé állítani a békekonferenciát Baranya megye szinte teljes egészének katonai megszállásával. Terveiket akkor sem adták fel, amikor a békeszerződés már egyértelműen rendelkezett arról, hogy Baranya nagyobbik része és Pécs Magyarországhoz fog tartozni a jövőben is.

Pécs élén ekkor azonban Horthy formálódó rendszerével egyértelműen szembenálló, a Károlyi-kormányban majd a Tanácsköztársaság idején is fontos pozíciókat betöltő Linder Béla és köre állt, akik kérték arra kérték a délszláv államot, hogy védjék meg a területet, amíg Budapesten demokratikus kormány alakul.

Ahogy azonban egyre inkább elkerülhetetlennek látszott a magyar hadsereg bevonulása a Dunántúl déli térségébe, a pécsi szocialisták még egy utolsó kísérletet tettek. 1921. augusztus 14-én a szerbek által megszállt területek szakszervezeteit egy kongresszusra hívták Pécsre, ahol 15-20 ezer ember előtt egy új államot kiáltottak ki, Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven. A köztársaság első elnöke, a pécsi szerb családból származó festő, Dobrovits Péter lett.

A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság azonban mindössze egy hetet élt meg. A délszláv hadsereg végül alávetette magát a békében foglaltaknak és kivonult a területről. A helyükre érkező Nemzeti Hadsereg bevonulása pedig augusztus 21-én lezárta a kis állam alig egy hetes történetét.

1. Lajtabánság
2. Hiénc Köztársaság
3. Vendvidéki Köztársaság
4. Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
5. Bánáti Köztársaság
6. Szlovák Tanácsköztársaság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?