Három évszázad alatt négyszer fosztották meg a magyar tróntól a Habsburg-házat

Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során harmadszor is kimondatott a Habsburgok detronizációja. Az 1849-es trónfosztást azonban megelőzte ugyanezen év március 4-én a magyarokra erőszakolt ún. oktrojált alkotmány kiadása.

Ezt Ferenc József annak fényében lépte meg, hogy korábban Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz főparancsnok a császári csapatok kápolnai sikere után (1849. február 26-27.) győzelmi jelentést tett az ifjú uralkodónak, aki meg volt győződve arról, hogy a magyar szabadságharc ezzel elbukott.

Az olmützi alkotmány a birodalom tartományainak önállóságát komolyan csorbította volna, s feldarabolta volna Magyarország területét, biztosítva Ferenc József számára az abszolutista hatalomgyakorlást. Az osztrák elképzelés reakciót igényelt.

A tavaszi hadjáratok sikerei megteremtették annak a lehetőségét, hogy Kossuth Lajos a győzelmek hatására előterjessze az alkotmányra adott válasz tartalmát. Az Országos Honvédelmi Bizottmány előtt április 12-én, Debrecenben ismertette is elképzelését, amely a függetlenség kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztásáról szólt.

Noha a bizottság tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől, másnap Kossuth az országgyűlés zárt ülésén is előadta tervét, többek között azzal érvelve, hogy amíg Magyarország nem független, addig külföldi elismerésre sem várhat.

Egy nappal később, április 14-én, a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt ülésen, a képviselők közfelkiáltással fogadták el Kossuth javaslatát a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház detronizálásáról. Az országgyűlés döntése alapján Kossuth kormányzóelnök lett. Az elfogadott javaslatot tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyet az ideiglenes államfő fogalmazott, április 19-én hagyták jóvá. 

A nyilatkozat nem érte el igazi célját: Magyarország diplomáciai elismerése és szuverenitásának elfogadása nem történt meg. Mint ismert, augusztusban a szabadságharcot a császári csapatok hathatós orosz segítséggel leverték, a trónfosztásról szóló határozatot pedig semmisnek tekintették.

1. A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor
2. „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – az ónodi döntés
3. Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat
4. Az utolsó felvonás – sikertelen restauráció, sikeres detronizáció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?