Három évszázad alatt négyszer fosztották meg a magyar tróntól a Habsburg-házat

Az utolsó felvonás – sikertelen restauráció, sikeres detronizáció

A negyedik és egyben utolsó trónfosztás az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz köthető. Az első világháborút követően, 1918. november 13-án IV. Károly az Eckartsauban kiadott nyilatkozata alapján Magyarországot illetően is felfüggesztette királyi jogainak gyakorlását.

Azonban nem egészen két és fél évvel később, 1921 tavaszán úgy döntött, visszafoglalja trónját, ami komoly nemzetközi és belső zavarokat okozott a Teleki-kormány konszolidációs politikájában.

Az uralkodó - megszakítva svájci emigrációját - március 26-án, váratlanul tűnt fel az országban, majd felszólította Horthy Miklós kormányzót, hogy adja át neki a hatalmat. A kormányzó és támogatói köre közölte IV. Károllyal, hogy terve nem tenne jót az ország számára, hiszen mind a szomszédos országok, mind a nagyhatalmak világossá tették, nem hajlandók elfogadni a Habsburg-restaurációt.

A visszatérő uralkodót ekkor még meg lehetett győzni és néhány napos szombathelyi tétovázás után úgy döntött, visszautazik Svájcba. Akciója a sokak szerint nem egyértelműen viselkedő Teleki Pál miniszterelnöki székébe került.

IV. Károly azonban nem nyugodott bele a helyzetbe, 1921 októberében ismét síkra szállt uralkodói jogainak gyakorlása érdekében. Ezúttal fegyverrel akarta átvenni a hatalmat, bízva abban, hogy amennyiben az hamar végbemegy, az ellenzők kénytelen-kelletlen tudomásul veszik majd lépését.

Az uralkodót és hozzá hű legitimista csapatait október 23-án a fővárosnál sikerült megállítani, a budaörsi csatában többek között Horthy híve, Gömbös Gyula és a hamarjában felfegyverzett egyetemi hallgatók tettek arról, hogy a második királypuccs is sikertelen legyen. 

A királyi párt - merthogy Károly ekkor már feleségével érkezett Magyarországra - őrizetbe vették, majd az ország végleges elhagyására kényszerítették és Madeira szigetére száműzték. Nagyjából ezzel egy időben, november 6-án a nemzetgyűlés elfogadta a nagyhatalmak nyomására született kormányjavaslatot, amely törvénybe foglalta a Habsburg-ház újabb trónfosztását.

Az utolsó Habsburg uralkodó és magyar király, IV. Károly fél évvel később, 1922. április 1-én spanyolnáthában halt meg. A királykérdés ezután hosszú időre lekerült a magyar politikai napirendről.

1. A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor
2. „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – az ónodi döntés
3. Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat
4. Az utolsó felvonás – sikertelen restauráció, sikeres detronizáció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?