Han harcosokat találtak feldarabolva a 2100 éves tömegsírban - a hsziungnuk tehették

A mongóliai Bayanbulag régészeti lelőhelyen végzett ásatás. (Forás: Ma et al. / Journal of Archaeological Science / CC BY-NC 4.0)

Új információk a jelentős történelmi korszakról

Ez a felfedezés jelentősen gazdagítja ismereteinket a kínai történelem egyik fontos időszakáról. Részletesebben mutatja be a katonák életét és brutális haláluk körülményeit. Alekszandr Kovaljev, az Orosz Tudományos Akadémia régésze és a tanulmány társszerzője így nyilatkozott: „A feldarabolás a kivégzés legszégyenletesebb formája volt. Az ellenségeik alkalmazták ezt, hogy a kivégzett katonák lelkei soha ne születhessenek újjá.”

A tömegsír helyszíne és jellemzői

Kovaljev és kutatótársai több mint két tucat teljes és részleges csontvázat vizsgáltak meg a tömegsírban, amely eredetileg agyagbányaként szolgált, majd rögtönzött tömegsírrá alakították. Összesen 17 koponyát találtak, amelyek mindegyike felnőtt férfiakhoz tartozott, többségükön a feldarabolás nyomai láthatók.

A tömegsír a Kínai Nagy Faltól északra található, és eredetileg egy erődítményhez tartozott, amelyet a hanok építettek i. e. 104-ben a betörő hsziungnuk elleni védekezés céljából.

A kutatók 14 csontváz genetikai vizsgálatával megállapították, hogy a katonák inkább hasonlítottak a mai han és észak-kínai népekre, mint a hsziungnukra vagy más ősi szibériai népekre. A csontok stronciumizotópos vizsgálata is ezt igazolta, megerősítve, hogy ezek a katonák távoli vidékekről érkeztek ide, valószínűleg azért, hogy résztvegyenek egy aktuális csatában.

A Han–Hsziungnu háborúk közel két évszázadon keresztül zajlottak (Kr. e. 133-tól Kr. u. 89-ig). A mongol fennsíkon dúló harcok során a kínai civilizáció és a nomád hsziungnuk csaptak össze. A kínaiak számos erődöt építettek védekezés céljából. Ez az első olyan tanulmány, amely kifejezetten olyan tömegsírban talált han katonák maradványait vizsgálja, akik csatában estek el, és bajtársaik temették el őket.

Temetkezési rituálék és nehézségek

„Fontos, hogy a levágott testrészeket gondosan összegyűjtötték, hogy a katonák jól érezhessék magukat a túlvilágon” – hangsúlyozta Kovaljev. Ugyanakkor egyes katonákat nem sikerült teljes testtel elhelyezni a tömegsírba. Például egy lefejezett férfi fejét sosem találták meg, valószínűleg a hsziungnuk győzelmi trófeaként vitték el.

Michael Rivera, a Hongkongi Egyetem bioarcheológusa – aki nem vett részt ebben a kutatásban – kiemelte, hogy a tanulmány kiválóan ötvözi a történelmi ismereteket a genetikai, régészeti és izotópos vizsgálatokkal.

Kovaljev szerint további kutatásokra van szükség a Bayanbulag-i tömegsír teljesebb megértéséhez, különösen azért, hogy pontosabb képet kaphassunk az akkori átlagemberek temetkezési szokásairól és rítusairól.

A livescience.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából