Az Ur-i lírák: A zene lenyűgöző emlékei 4500 évvel ezelőttről

Líra ábrázolása Ur városából (Kr. e. 2600 – 2400)

A zenei régészet történetében kevés olyan jelentős felfedezés történt, mint az Ur városában feltárt lírák. Ezek a húros hangszerek, amelyeket az ur-i királyi sírokban találtak, a világ legrégebbi ismert hangszerei közé tartoznak, és kulcsfontosságú forrásai a sumér civilizáció zenéjének megértéséhez. A brit régész, Leonard Woolley 1922 és 1934 között végzett ásatásai során ezek az egyedülálló hangszerek nemcsak az ókori Mezopotámia zenei életéről, hanem kézművességéről, kultúrájáról és vallási szertartásairól is fontos információkat szolgáltattak.

Az ur-i királyi sírok

Az Ur városában feltárt királyi sírok a sumér temetkezési hagyomány egyik legjelentősebb emlékei, amelyek a Kr. e. 2600–2500 közötti időszakból származnak. Ur, a mai Irak területén fekvő városállam, az ókori Mezopotámia egyik legfontosabb központja volt. Woolley ásatásai során összesen 16 királyi sírt tárt fel, amelyek gazdagságukkal és a temetkezési áldozatok különlegességével emelkedtek ki. A sírokból előkerült leletek között aranyból, lapis lazuliból és ezüstből készült dísztárgyak, feliratos táblák és egyéb írásos emlékek is megtalálhatók, amelyek segítettek Ur dinasztikus történetének rekonstruálásában.

Az ur-i királyi sírok egyik legmegdöbbentőbb sajátossága az emberáldozatok jelenléte. A sírkamrákban számos szolga és katona maradványait fedezték fel, akik valószínűleg az uralkodóval együtt temetkeztek el, hogy kísérjék őt a túlvilágra. Ez a rituális szokás kiemeli a sírokban talált tárgyak, köztük a lírák jelentőségét, amelyek vélhetően szerepet játszottak a temetési szertartások során.

A királyi sírokból származó lírák

A Woolley által feltárt leletek közül négy líra különösen figyelemre méltó a díszítésük és a részleges megőrzöttségük miatt. Az Ur nagy líráját a PG 789-es sírban találták, míg a híres "királynői líra" és egy ezüst líra Puabi királynő sírjából (PG 800) került elő. Az arany lírát a Halál gödrében (PG 1237) fedezték fel.

Ezek a hangszerek fából készült szerkezetek voltak, amelyeket arannyal, lapis lazulival és más féldrágakövekkel díszítettek. Mindegyik lírán arannyal és lapis lazulival díszített bikafej található, amely a sumér mitológiában és uralkodói szimbolikában is fontos szerepet játszott. A hangszerekhez felhasznált fa valószínűleg importált volt, mivel Mezopotámiában ritka volt a megfelelő minőségű nyersanyag. Az intarziás díszítésekhez kagylót és gyöngyházat használtak, ami a sumér kézművesség kifinomultságát tükrözi.

A királynői líra

Az ur-i sírok egyik legjelentősebb felfedezése a királynői líra, amely Puabi királynő sírjából került elő. A hangszer mellett tíz ékszerekkel díszített női csontvázat – feltehetően rituális áldozatokat – valamint kő- és fémedényeket találtak. Az egyik női csontváz kezei olyan pozícióban voltak, mintha a húrokat fogta volna, ami arra utal, hogy udvari zenész lehetett.

Mivel a líra fa részei az idő múlásával elkorhadtak, Woolley gipszet öntött a korhadt fa által hagyott üregbe, így megőrizve a hangszer szerkezetét. A restaurálás során a líra díszítése is helyreállt: lapis lazuli, kagyló és vörös mészkő darabokat ágyaztak bitumenbe. A hangszer legszembetűnőbb díszítőeleme az aranyozott bikafej, amelynek arany maszkját eredetileg összelapítva találták meg. Míg a szarvakat utólag pótolták, a szakáll, a haj és a szemek eredeti állapotukban fennmaradtak.

A líra előlapján mitológiai jelenetek sorakoznak, többek között egy oroszlánfejű sas gazellák között, növényekkel körülvett bikák és bikára támadó oroszlán. Az intarziás díszítések és a hangszer kialakítása azt sugallják, hogy a líra nemcsak zenei, hanem szimbolikus szerepet is betöltött, és szorosan kapcsolódott a mezopotámiai mitológiához és királyi hatalomhoz.

Zene és rituálék az ókori Mezopotámiában

A zene központi szerepet játszott a mezopotámiai vallási életben. Himnuszok és énekek kísérték az istentiszteleteket, körmeneteket és temetési szertartásokat, ahol a líra az egyik legfontosabb hangszer volt. Az ikonográfiai ábrázolásokon zenészeket láthatunk lakomákon és rituális eseményeken lírával a kezükben, ami megerősíti, hogy ezek a hangszerek nemcsak művészeti, hanem társadalmi és vallási funkciót is betöltöttek.

Az ékírásos források is értékes információkat szolgáltatnak az ókori mezopotámiai zenéről. Egyes fennmaradt himnuszok, például az Enlil vagy Nanna istenek tiszteletére írt szövegek, megemlítik a zenészek szerepét az ünnepségeken. Sőt, olyan ékírásos táblák is előkerültek, amelyeken lejegyezték a zenét, lehetővé téve az előadásmód bizonyos aspektusainak rekonstruálását.

Az ur-i lírák jelentősége a zenetörténet szempontjából

Az ur-i lírák felfedezése kulcsfontosságú volt a zenetörténet számára. Ezek a hangszerek a lírák legkorábbi fennmaradt példái, amelyek lehetőséget biztosítottak a vonós hangszerek fejlődésének tanulmányozására. Formájuk és díszítésük hasonlóságot mutat az egyiptomi és hettita ábrázolásokon feltűnő lírákkal, ami arra utal, hogy a zenei hagyományok elterjedtek és kölcsönösen hatottak egymásra az ókori Közel-Keleten.

Összességében az ur-i lírák a mezopotámiai régészet egyik legjelentősebb felfedezései közé tartoznak. Nemcsak a sumér kultúráról szerzett ismereteinket gazdagították, hanem bepillantást engedtek az ókori zene vallási és rituális szerepébe is.

A muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben