2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Halála előtt elismerte politikai felelősséget rendszere bűneiért Augusto Pinochet

2019. november 25. 14:03 MTI, Múlt-kor

104 éve, 1915. november 25-én született Augusto Pinochet chilei tábornok, aki 1973-ban véres puccsal döntötte meg Salvador Allende törvényesen megválasztott elnök uralmát. Az országot ezután a katonai kormányzat vezetőjeként, majd 1990-ig államfőként irányította. Megítélése máig megosztja a chileieket: sokan a véres megtorlások felelősét, mások viszont az országot a kommunizmustól megmentő, a gazdaságot konszolidáló államférfit látják benne.

Pinochet
Kép forrása: bloomberg.com

Augusto José Ramón Pinochet Ugarte egy felső középosztálybeli valparaisói család sarja volt. A gyalogsági tisztképző, majd a katonai akadémia elvégzése után a hadiakadémia instruktora lett. 1966-ban megkapta a dandártábornoki rangot, 1969-ben a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki.

1973-ban tűnt fel a politika színpadán, amikor az országban már anarchikus állapotok uralkodtak. Az 1970-ben megválasztott, marxista ideológiában hívő Salvador Allende békés úton akarta "szocialista állammá" alakítani Chilét.

Államosításokba kezdett, földosztást hajtott végre, feldühítetve a jobboldali többségű parlamentet és az Egyesült Államokat is.

A gazdasági nehézségek miatt a kormány kénytelen volt leértékelni a nemzeti valutát, miközben zuhanni kezdett a legfontosabb exportcikk, a réz világpiaci ára is.

Elszabadult az infláció, kialakult a feketepiac, egymást követték a sztrájkok és a tüntetések, amelyek leveréséhez a hadsereget kellett igénybe venni.

Allende kormányzását 1973 augusztusában a legfelsőbb bíróság és a parlamenti többség illegálisnak minősítette, mire az elnök a néphez "fellebbezett". Az alkotmányos válság nyomán lemondott a hadsereg főparancsnoka is, helyére Allende Pinochetet nevezte ki.

Az amerikai támogatást élvező Pinochet elszánta magát a káosz megszüntetésére, és felszólította Allendét, hogy mondjon le és hagyja el az országot.

Az elnök erre nem volt hajlandó, ezért a hadsereg - úgymond egy kubai típusú diktatúra megakadályozása érdekében - 1973. szeptember 11-én átvette a hatalmat.

Az elnöki palotát, ahol Allende elbarikádozta magát, elfoglalták, az elnök reménytelen helyzetét látva öngyilkosságot követett el.

Az ország vezetését négytagú junta vette át, amelynek elnökévé Pinochetet választották meg. Rendkívüli állapotot hirdettek ki, a pártokat betiltották, az ellenzékkel véresen leszámoltak.

Becslések szerint legkevesebb 3200 embert gyilkoltak meg, tízezreket zártak börtönbe, egy időre még a nemzeti stadiont is koncentrációs táborrá alakították át, több ezren emigráltak.

A katonák a véres megtorlás után sikeresen stabilizálták a gazdaságot. Az új gazdaságpolitikát az úgynevezett "chicagói fiúk" (a Chicagói Egyetemen végzett, Milton Friedman monetarista nézeteit követő amerikai közgazdászok) dolgozták ki, alapelvük szerint "Chile a proletárok országa helyett a vállalkozók országa lesz".

A szigorú monetáris politika, a szabadpiaci reformok meghozták eredményüket, Chile a térség legdinamikusabban fejlődő gazdasága lett. Pinochet 1974-ben korlátlan időre államfővé nyilvánította magát, és felvette a "Capitán General" címet.

Uralmát 1980-ban népszavazás hosszabbította meg nyolc évvel, de 1988 októberében a lakosság többsége már újabb megbízatása ellen voksolt.

A nemzetközi és a hazai nyomás hatására 1990-ben lemondott elnöki tisztségéről, ugyanakkor 1998-ig még megtartotta a hadsereg főparancsnoki tisztségét, s örökös szenátorként hazájában mentelmi jog illette meg.

Külföldön viszont nem, így amikor 1998-ban az Egyesült Királyságba utazott orvosi vizsgálatra, egy spanyol vizsgálóbíró által kiadott elfogatóparancs nyomán letartóztatták.

Kétéves huzavona után betegségére való tekintettel szabadon bocsátották, és a cukorbeteg, kezdődő aggkori elbutulásban is szenvedő diktátor visszatérhetett Chilébe. Pinochet 2002 júliusában lemondott örökös szenátori tisztéről, 2004-ben a fellebbviteli bíróság megvonta tőle a mentelmi jogot.

Ezután több eljárás indult ellene emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, pénzügyi visszaélések, gyilkosságban való bűnrészesség, adócsalás miatt, 2005 végén rövid ideig házi őrizetben is volt.

Bíróság elé állítani azonban nem sikerült, a tárgyalásokat újra és újra elhalasztották megromlott egészségi állapota miatt (többször kapott szélütést, agyvérzést, kétszer még az utolsó kenetet is feladták neki.)

Pinochet 2006. december 10-én halt meg szívroham következtében Santiagóban, nem sokkal halála előtt egy nyilatkozatban elismerte politikai felelősségét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Pinochet fogadja II. János Pál pápát Santiagóban, 1987. április 1. (kép forrása: news.yahoo.com)Az idős Pinochet egy katonai szemlén (kép forrása: usnews.com)Katonák tartóztatnak le civileket a puccs idején, 1973. szeptember 11. (kép forrása: sbs.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár