2020. tavasz: Halálos tudomány

Miért találkozott Hitler 1940 végén titokban egy japán tábornokkal?

2020. május 20. 19:32 Múlt-kor

1940 decemberében, három honappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni. Vezetőjük Jamasita Tomojuki tábornok volt, a Japán Birodalmat ekkor de facto irányító militarista klikk veteránja, aki gyakorlatilag egész felnőtt életét háborúzással töltötte. Néhány évvel később „Malájföld tigriseként” ismerte meg a világ, miután ő irányította Szingapúr 1942-es elfoglalását a britektől.

Jamasita
Jamasita Tomojuki (kép forrása: Wikimedia Commons)

Néhány héttel Berlinbe érkezése után Jamasitát Hitlernek is bemutatták, a találkozóval mindkettőjüknek megvolt a maga célja: Hitler arra akarta rávenni a japánokat, üzenjenek hadat Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak, Jamasita pedig német harcászati és haditechnikai információkhoz akart hozzáférni.

A Kínában aktívan háborúzó, a Szovjetunióval az előző évben Mandzsúriában rövid fegyveres konfliktusba keveredett Japánnak nem állt érdekében több frontot nyitnia, így Hitler nem ért célt a találkozóval.

Habár a felek elvi szinten hitet tettek a szabad információcsere mellett, a német radarfejlesztésekről és hasonló témákról szóló kérdéseket a házigazdák rendre hárították, és csupán egyfajta idegenvezetést adtak a japán tiszti kontingensnek a megszállt európai területek jelentős német támaszpontjain – a vendégek értékelhető információhoz nem jutottak.

Magánbeszélgetéseiben Jamasita többekkel megosztotta, hogy a Führer nem tett rá különösebben mély benyomást. „Lehet, hogy emelvényen állva nagy szónok, de egy íróasztal mögül magyarázva inkább könyvelő hatását kelti.” Mindazonáltal a nyilvánosság felé kedvező képet festett viszonyukról: a japán Aszahi Simbun hírlap berlini tudósítójának úgy nyilatkozott, Hitlert gyermekkora óta elámította Japán katonai ereje.

„Hitler hangsúlyozta, hogy az eljövendő korban Japán és Németország érdekei azonosak lesznek, mivel a kettőnek azonosak a spirituális gyökerei. Hitler és Mussolini nem érdekből egyesültek Japánnal, hanem szellemi egyetértésből” – mondta.

Az egyetértés részben lehetett ugyan szellemi alapú, valódi motivációja azonban többek között az arany volt. 1938 folyamán a Harmadik Birodalom jelentős aranytartalékokat vásárolt Európa-szerte, egyes becslések szerint száz tonnát is összegyűjthetett ekkoriban.

A következő években, a háború megindulásával Lengyelország, Hollandia, Belgium és Csehszlovákia teljes aranytartalékát megszerezte, Nagy-Britannia saját tartalékait az inváziótól félve Kanadába menekítette.

Japán hasonlóképpen cselekedett az általa megszállt ázsiai területeken, a mai napig sokan hisznek a különféle legendákban, amelyek a Fülöp-szigetek dzsungeleiben vagy Észak-Kína kietlen sivatagaiban vannak elrejtve.

A háború előrehaladtával Németország idővel Japán tartalékait is igénybe vette: 1942-ben a franciaországi Lorient-ba tartó I-52 jelű japán tehertengeralattjárót több tonna arannyal a fedélzetén süllyesztették el a szövetségesek.

Jamasita később is fenntartotta a Hitlerrel kapcsolatos meglátásait a nyilvánosság előtt: hat hónappal találkozásuk után úgy nyilatkozott, a japán birodalmi eszme és a nácizmus szellemisége„meglepő egybeesést” mutat.

Érdekszövetségük pedig továbbra is fennállt: amikor 1942-ben vita bontakozott ki a japán katonai vezetésben az ázsiai terjeszkedés folytatásáról – a meglévő birtokok konszolidálása helyett –, Jamasita azok közé tartozott, akik az expanziót támogatták: meggyőzte őt Hitler azon felvetése, amely India lerohanását, valamint Nagy-Britannia kelet-afrikai gyarmatai és Dél-Afrika japán fennhatóság alá helyezését vizionálta.

Területvágya vezetett végül Jamasita bukásához is: 1945 végén egy amerikai katonai bíróság háborús bűnökért halálra ítélte, és 1946 februárjában fel is akasztották. A sírba vitt magával bármiféle esetleges elásott aranyról szóló titkokat is.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 370 ft 5 085 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Jamasita egy amerikai katonai rendésszel cellája ajtajában a Fülöp-szigeteki Manilában, 1945. (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!