Ha magas vagy, köszönd a neandervölgyinek

A neandervölgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt neandervölgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték.

Ezt megelőzően már számos vizsgálat elemezte génrendszerünk neandervölgyiektől származó részleteit, amely többek között hatással lehetett a hűvösebb klímákhoz való alkalmazkodási képességre, a köröm és haj egyéb jellegzetességeire, de a zsíranyagcserére is. Továbbá nekik „köszönhetünk” néhány genetikai eredetű betegséget, köztük a diabéteszt, a krónikus bélgyulladással járó Crohn-betegséget, sőt még a dohányzás magatartását, de állítólag a depresszióra való hajlamot is.

A mostani kutatás szerint a neandervölgyi génjei nagyban meghatározzák magasságunkat, sőt még a skizofréniára és a lupus nevű immunbetegségre való hajlamunkat is. (Ez utóbbi betegségre való hajlamot egyébként már korábban is összekötötték a hajdan élt ős génjeivel.) „Több tízezer évvel az utolsó Homo sapiens és neandervölgyi közti párzás után, még mindig kimutatható a génexpresszió” – magyarázta Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem orvosi karának munkatársa.

Ám a „génkeveredés” mögötti mechanizmusok megértése igen nehéz feladat a kutatók számára. Míg a DNS-t ki lehet vonni a fosszíliákból, addig az RNS-t – ribonukleinsav, amely a DNS-ben kódolt öröklött tulajdonságok kifejeződésében játszik szerepet – sajnos nem tudjuk. Ezen információforrás nélkül, nem lehetünk biztosak abban, hogy a neandervölgyi gének nem funkcionáltak-e másképpen őseinkben.

A mostani tanulmányban olyan emberek génszerkezetét vizsgálták meg, akikben egy adott gén neandervölgyi és modern emberi változata is megtalálható volt. „Azon területeknél, amelyeket vizsgálat alá vontunk, 25 százalékban találtunk különbséget a modern emberi és a neandervölgyi allélek (génvariációk) között” – mondta Rajiv McCoy, a tanulmány egyik szerzője.

Az aggyal, a herékkel és az X kromoszómával összefüggő gének területén a kutatók nyomát sem találták a neandervölgyi DNS-nek. Az egyik példa szerint pedig az ADAMTSL3-nek nevezett gén neandervölgyi allélja csökkenti a skizofrénia kockázatát, és nagyban meghatározza az adott ember magasságát. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy ezeknek az eredményeknek még további vizsgálatokra van szükségük, hogy egyszer biztos állításként mondhassuk ki őket. „A modern ember és a neandervölgyi közti hibridizáció nagyban megbonyolította a géntérképünk összetettségét. Ez pedig nem egy olyan dolog, ami 50 ezer évvel ezelőtt történt, és már rég nem kell aggódnunk miatta” – magyarázta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok