Gyakran a biztos halálba toloncolta ki Spanyolország a „nemkívánatos” mór leszármazottakat

Titkos művelet

1609. április 4-én III. Fülöp spanyol király és korrupt, teljhatalmú főminisztere (egyben első számú kegyence), Francisco Gómez de Sandoval y Rojas, Lerma első hercege kiadta az engedélyt a „morisco” („mórocska”) néven ismert emberek összességének kitoloncolására az Ibériai-félszigetről.

E demográfiai csoport minden tagja névleg katolikus volt eddigre, miután őseiket erőszakkal térítették át az iszlámról a 15. és 16. század folyamán. A király parancsát nem hirdették ki nyilvánosan, a menekülést, illetve a lázadást megelőzendő, azt azonban meghagyta a rendelet, hogy a kitelepítést a legnagyobb moriszkó lakossággal bíró Valenciai Királyságban kezdjék meg.

Az év tavasza és nyara folyamán a spanyol hatóságok teljes titokban készültek fel a valenciai moriszkók kitoloncolására: a spanyol hadiflotta hajói és erre a célra Európa-szerte felbérelt külföldi hajók gyülekeztek kijelölt kikötőkben a valenciai partok mentén, a katonák és a különféle helyi milíciák pedig fegyvereket halmoztak fel nem csak Valenciában, de a beljebb elterülő Kasztíliában is, a moriszkók elszökésének megakadályozásához.

Szeptember 24-én Valencia városában a kikiáltók egyszerre megvádolták a királyság teljes moriszkó lakosságát hitehagyással, eretnekséggel, valamint „isteni és emberi felségsértéssel”, majd bejelentették a király szándékát a barbár partvidékre (Észak-Afrikába) való kitoloncolásukra, országai „megóvása és biztonsága” érdekében.

Veszélyes utak

Az elkövetkező három nap folyamán a valenciai moriszkó családok kapkodva igyekeztek összegyűjteni és keresztény szomszédaiknak eladni minden ingóságukat, mielőtt a király hivatalnokai és fegyveresei megérkeztek, hogy a kijelölt kikötőhöz kísérjék őket. Nem mind voltak hajlandók csendesen engedelmeskedni: októberben több ezer moriszkó részvételével robbant ki lázadás Valencia a parttól beljebb fekvő területein, ezt azonban sebesen és brutálisan felszámolták a hatóságok.

A kikötőkbe érve egyeseket azonnal hajóra raktak, és Észak-Afrikába vittek, mások napokat, vagy akár heteket is várhattak az elszállításra. Sokukat még a parthoz vezető úton kifosztottak kísérőik, de előfordult az is, hogy keresztény útonállók ütöttek rajtuk, akik meg is ölték őket.

A tengeren sem leselkedett rájuk kevesebb veszély: moriszkók százait, de talán ezreit érte kalóztámadás a Földközi-tengeren, vagy gyilkolták meg őket a hajósok, akikre bízták őket. A „barbár partvidékre” érve sem voltak biztonságban: a muszlim nomádok, keresztény spanyolokat látva bennük, sokszor kérdés nélkül kifosztották és megölték őket.

1609 végére mintegy 130 000 moriszkót toloncoltak ki Valenciából. Fülöp és miniszterei ünnepeltek, és kiterjesztették a rendeletet Kasztíliára, Andalúziára és Aragóniára is. Az elkövetkező négy év során Spanyolország minden vidékéről fegyveresek kísérték a kikötőkben várakozó hajókhoz a moriszkókat, vagy egyes esetekben át a Pireneusokon Franciaországba.

Mire a kitoloncolás 1614 augusztusában leállításra került, Spanyolország körülbelül 300 000 férfit, nőt és gyermeket – lakossága mintegy négy százalékát – száműzött a szinte biztos nyomorba és halálba, az egykori al-Andalusz emírségének utolsó nyomait is eltüntetve.

1. Titkos művelet
2. A keresztény szemszög
3. A török fenyegetés
4. A moriszkó szemszög

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?