Guernicába költözhet Picasso ikonikus festménye

A kezdeményezők úgy vélik, hogy mivel a kép az észak-spanyolországi településen történt bombázásról szól, hangos tiltakozás az emberi jogok eltiprása, a háború és a népirtás ellen, Guernicában lenne a legjobb helyen. Amennyiben nincs mód arra, hogy végleg áthelyezzék az alkotást Baszkföldre, ideiglenesen állítsák ki valamelyik bilbaói múzeumban - áll az elfogadott parlamenti határozatban.

Nem először merül fel a Guernica áthelyezésének igénye, 1988 óta ez már a hetedik hasonló baszkföldi kezdeményezés. Legutóbb, 2010-ben technikai okokra, a szállítás, állagmegóvás nehézségeire hivatkozva utasította el az akkori spanyol kormány a kérést. A baszk parlament egy nappal a guernicai bombázás 80. évfordulóját követően szavazott a festmény "elkéréséről" a spanyol oktatási és kulturális minisztériumtól.

Guernica városát a hírhedt náci Condor-légió bombázta le, az akcióval a hitleri Németország támogatta a jobboldali francóistákat az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban. A támadásban 1654-en vesztették életüket, 889-en megsebesültek.

Pablo Picasso néhány hónappal a támadás után, az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára festette meg a Guernicát az akkori spanyol köztársasági kormány felkérésére. Festménye sokak szerint háborúellenes kiáltvány.

Az alkotás 25 évvel ezelőtt került a madridi múzeumba, ahol az állandó kiállításon látható. Alkotója maga is úgy akarta, hogy művét Spanyolországban állítsák ki a Franco-diktatúra bukása után.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Az engedélyezett 200 helyett 5000 zsidó megmentésére vállalkozott a spanyol diplomata
• Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben
• A roma holokauszt áldozataira emlékezünk
• „Egyszer talán ismét emberek leszünk és nemcsak zsidók” – Anne Frank és naplója
• A halál angyalának leleplezése: exkluzív interjú a Mengelét üldöző nyomozóval
• A nácik őrült terve, avagy így éltek volna túszként a zsidók Madagaszkáron 
• Több százezer áldozatot követelt Antonescu diktatúrája
• Későbbi Nobel-díjas tudóst is bújtatott a vészkorszak alatt Sztehlo Gábor
• A német hadseregnek minden erejére szüksége volt a varsói gettófelkelés leveréséhez