Franciaország és Spanyolország feldúlása után a viking fosztogatók Rómára vetették szemüket
2022. január 26. 09:50 Múlt-kor
A 850-es években a félelmetes Vasbordájú Björn és Hásteinn vezetésével viking hosszúhajók indultak a Földközi-tenger felé. A céljuk Róma kincseinek felprédálása volt.
Korábban
Jönnek az északiak
„Kringla heimsins, sú er mannfolyt byggir…” („A világ köre, amit az emberiség benépesít”) – ezekkel a szavakkal kezdődik a 13. századi Heimskringla, Norvégia királyainak története. Az óészaki nyelvű szöveget Snorri Sturluson izlandi történetíró jegyezte le, és máig fontos irodalmi forrásnak számít az Európát évszázadokon át fenyegető vikingekről. A kereskedelem és a fosztogatás az ismert „kör” pereméig vitte az északiakat, a Brit-szigeteken és Grönlandon át egészen Észak-Amerikáig. Hírhedt brutalitásuk mellett a vikingek sikeréhez tájékozódási tehetségük is hozzájárult, ami nem csak Európa folyóin és atlanti partvidékén, de azon kalandozások során is jó szolgálatot tett, amelyek célja a Földközi-tenger volt: „az a hatalmas tenger” – írja Snorri – „amely a Gibraltári-szorostól egészen Jeruzsálem földjéig nyúlik”.
A vikingek angliai, írországi és oroszországi tevékenységére, a Konstantinápolyig és „Serklandig” (a szaracénok földjéig, vagyis Bagdadig) nyúló kereskedelmi útvonalaikra bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, a Mediterráneumba tett korai kiruccanásaikat azonban homály övezi. A maréknyi elérhető forrásból egy mindenre elszánt vezér vakmerő portyája rajzolódik ki, aki félelmet ültetett a franciák, spanyolok és olaszok szívébe.
Az egyik közkeletű elmélet szerint a vikingek európai terjeszkedésének hátterében a skandináv területek 700-as évekbeli túlnépesedése állt. A következő évszázadokban a dánok, norvégok és svédek hosszúhajóikat villámgyors fosztogató hadjáratokra és messzire nyúló kereskedelmi útvonalak létesítésére egyaránt használták. Bár ma sokszor alkalmazzuk rájuk összefoglalóan a „viking” szót, az északiak nem tekintették magukat egységes népnek, és a kifejezés sem egy népcsoportot, hanem egy tevékenységet jelentett: a kalózkodás és a kereskedés furcsa keverékét. (A víkingr szó eredete nem pontosan ismert, egy elmélet szerint az öböl jelentésű vík szóból származik, és öböl- vagy fjordlakót jelent.)
A viking kor kezdetét leggyakrabban 793-ra, a lindisfarne-i kolostor feldúlásának évére teszik. Az ezt követő évtizedekben az északiak kereskedelmi központot létesítettek Írországban, majd az angolszász királyságok elleni hadjáratok során több helyen megtelepedtek az északkelet-angliai Eboracum régi római erődje környékén, amit ők Jórvíknak neveztek – ma Yorkként ismerjük.
Eközben keleti irányba is zajlott a terjeszkedés, ahol a helyiekkel elkeveredő, főleg Svédországból érkező északiakból született meg a rusz népcsoport. Az északiak a Dnyepert követve Konstantinápollyal, a Volgán és a Kaszpi-tengeren keresztül pedig Bagdaddal is kereskedtek. A fáradhatatlan fosztogatók dél felé is figyeltek: Nagy Károly birodalma a császár 814-es halála után meggyengült, így könnyű és kedvelt prédájává vált a viking portyáknak.
843-ban a hódítók elfoglalták a Noirmoutier-szigetet, ahonnan további támadásokat indítottak a Frank Birodalom ellen. 845-ben a hajóik felúsztak a Szajnán, útközben számos várost – a végén pedig még Párizst is – kifosztva. Nagy Károly unokája, Kopasz Károly a bevettnek számító módszerrel szabadult meg a vikingektől: fizetett nekik, hogy távozzanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot 19:15
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt 15:05
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató 14:55
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához 12:20
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt 10:30
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre tegnap
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után tegnap
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel tegnap