Férfiruhában a harctéren, nevelőként a hátországban – így küzdöttek 1848-49 hősnői
2018. április 27. 12:58 Horváth Dóra
Korábban
Lebstück Mária, a férfiruhába öltözött huszárfőhadnagy
Lebstück Mária 1830-ban Zágrábban született. Apja jómódú kereskedő volt, és a lányának a legjobb nevelést akarta biztosítani, így a kislány 13 éves korától a nagybátyjánál, Bécsben nevelkedett. A forradalom a császárvárosban érte, 1848 novemberében pedig úgy döntött, beáll a honvédseregbe. „Károly” álnéven, férfiruhában részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában és Buda visszafoglalásában is, ahol hadnaggyá léptették elő.
Első férjével, Jónák Józseffel is a harctéren ismerkedett meg, és házasságot is a harcmezőn kötöttek. Amikor Buda visszafoglalásakor (vőlegénye, a császári csapatoktól átállt Jónák kérésére) női ruhában jelent meg, Görgey kémnek hitte, halálra is ítélte. A bitófát végül Jónák közbenjárására kerülte el, így a parancsnok az ítéletet életfogytiglanra változtatta.
Lebstück Mária a szabadságharc leverése után az aradi várban raboskodott, és a börtönben szülte meg a fiát is. Szabadulása után gyermekével Horvátországba menekült, a nép azonban ellenségesen fogadta, így végül Jellasics bántól kellett védelmet kérniük. Az első férjével való házasságát – az életfogytiglani ítélet miatt – már a szabadságharc idején felbontották Néhány évvel később Lebstück Mária újra férjhez ment, és családjával Győrbe költözött. 1870-ben megözvegyült, ezt követően mosónőként próbálta megkeresni a betevőt, de nagy nyomorban és nélkülözésben élt.
Lebstück Mária később Újpestre költözött, 1892-ben itt halt meg. Sírja a Megyeri úti temetőben található, nevét Újpesten utca viseli, 1935-ben pedig emléktáblát állítottak volt lakóházának falára. A férfiruhába öltözött, bátor hadnagynak Jókai Mór A női honvédhadnagy című novellája, valamint Huszka Jenő és Szilágyi László Mária főhadnagy című operettje, és az ebből készült film állít emléket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap