Feltárul az SS egyetlen brit földön működtetett koncentrációs táborának története

Az elfeledett tábor

Miután Franciaország elesett 1940 júniusában, a brit vezetés úgy döntött, a La Manche-ban fekvő autonóm külbirtokait, a Csatorna-szigeteket túlságosan nehéz lenne sikeresen megvédeni.

Míg a két legnagyobb szigeten, Jersey-n és Guernsey-n nagy számban maradtak civilek, Alderney szinte minden lakosát evakuálták. A németek semmiféle ellenállással nem találkoztak, amikor júliusban partra szálltak a 7,7 négyzetkilométer területű szigeten.

A megszállás során a németek a Csatorna-szigeteket beleépítették az úgynevezett Atlanti fal nevű nyugati védműrendszerükbe, amely végigvonult Európa nyugati partjain Norvégiától Franciaország legdélebbi régióiig.

A Csatorna-szigeteken elhelyezett erődítmények építésére a hírhedt Organisation Todt kényszermunka-program keretében szállítottak ide rabokat szerte a megszállt területekről. Alderney táboraiban többnyire Ukrajnából, Lengyelországból, Oroszországból és más keleti területekről származókat dolgoztattak, azonban jelentős volt a francia zsidók száma is.

1943 márciusában a Lager Sylt – amely már ekkor a sziget legrettegettebb tábora volt – irányítását átvették a náci párt katonai szárnya, az SS hírhedt halálfejes alakulatai (SS-Totenkopfverbände), és kifejezetten koncentrációs táborként működött tovább.

A háború után, mialatt a civil lakossá visszatért a Alderney-re és próbálta újjáépíteni hajdani életét, a brit hadsereg átvizsgálta az elhagyott, részben már ekkor lerombolt táborokat. A hírszerzők feltérképezték a Lager Sylt maradványait is, a tanúktól pedig kutyatámadásokról, verésekről és kivégzésekről szóló beszámolók sokaságát gyűjtötték.

Annak nyomait is megtalálták, hogy ha egy rab életét vesztette, az őrök nem engedték a tábor orvosának, hogy megvizsgálja, helyette előre kitöltött, a halál okát rendszerint „rossz keringésnek” vagy „szívrohamnak” tulajdonító okiratokat írattak alá vele.

Az elkövetkező évtizedek során további szemtanúi beszámolók kerültek elő olyan emberektől, akik a szigeten raboskodtak – ezek jórészt tovább erősítik a rendkívül kegyetlen bánásmód képét.

Francisco Font, egy köztársaságpárti spanyol, aki Aldersey-n egy másik táborban volt elhelyezve, visszaemlékezett egy alkalomra, amikor a Lager Sylt közelében kellett munkát végezniük.

Egy férfit látott, kikötözve a főkapura, „a mellkasán volt egy tábla, amelyre az volt írva: 'kenyérlopásért'” – mesélte a férfi egy hangfelvételen, amelyet egy Jersey-i levéltárban őriznek. „A holttestét így hagyták lógni négy napon át.”

Habár a nácik a foglyoknak rendszerint minimális mennyiségű élelmet adtak foglyaiknak, a Csatorna-szigeteken gyakran még rosszabb volt a helyzet: ha a rossz időjárás miatt nem tudott befutni a hajó az ellátmánnyal, a rabok még ennyit sem kaptak.

Paul Sanders angol–német történész, A brit Csatorna-szigetek német megszállás alatt 1940-1945 című könyv szerzője szerint a hiány és az SS-tisztek korruptsága miatt „még kevesebb élelem került a rabokhoz itt, mint a megszállt Európa egyéb részein.”

Sanders hozzátette: a körülmények e „különösen halálos konstellációján” tovább rontott az, hogy Alderney-n nem voltak civil szemtanúk.

„Nagy különbséget jelent az elkövetők szemszögéből, hogy figyeli-e őket a civil lakosság” – mondta a történész. „Az a tény, hogy egyetlen civil szempár sem látta, mi folyik Alderney-n, jóval brutálisabb környezetet eredményezett.”

1. Gazzal benőtt múlt
2. Az elfeledett tábor
3. Sylt újrafelfedezése
4. Sylt emlékezete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek