Ezt már sokszor átéltük a történelemben, és sosem végződött jól

Anneken Hendriks anabaptisna nőt máglyára vetették - Jan Luyken metszete

Gary K. Waite történész azt mondja, hogy a napjainkban folyamatosan erősödő politikai áramlatok kísértetiesen emlékeztetnek a harmadik reformáció eseményeire. Ennek eredetileg az volt a célja, hogy lebontsa a középkori Európa vallási államiságát. Azonban a protestáns vezetők, mint Luther Márton és Kálvin János, gyorsan felismerték annak előnyeit, ha az állam kényszeríti rá a társadalmat reformjaik követésére és megbünteti a másként gondolkodókat. Az üldözöttek között voltak azok a kicsiny közösségek is, amelyek bibliaértelmezése Jézus életéhez és tanításához igazodott. Ők a hitvalláson alapuló keresztelést és a tanítvány szerepe iránti személyes elköteleződést tartották mérvadónak. Ezzel szemben a reformátorok, illetve az egyházak továbbra is a csecsemőkeresztelés kötelező gyakorlatát folytatták.

Kínzások és kivégzések

Az anabaptistának csúfolt rebellisek nemcsak hitelveikben tértek el, de az állam fennhatóságát se ismerték el. Ezért brutális üldöztetésben volt részük – százakat kínoztak meg és végeztek ki borzalmas módon. Kétségbeesésükben az északnyugat-európai és észak-németországi anabaptisták a mai Németország területén található Münsterben kerestek megváltást. A város fő prédikátora, Bernhard Rothmann, Münstert a református protestantizmus felé vezette, eltávolodva a lutheránus szomszédoktól. Amikor 1533-ban nagyszámú anabaptista menekült érkezett ide, sikerült választást nyerniük, és Münster anabaptista helységgé lett.

A püspök azonban ezt nem nézte jó szemmel. Katolikus és lutheránus zsoldosokat fogadva ostrom alá vette a várost. Az egyre fokozódó helyzet és az üldöztetés hatására a münsteri anabaptisták elfordultak az evangéliumi Jézustól, és a Jelenések Könyvének apokaliptikus Krisztusát kezdték követni.

Totalitárius irányítás

Rothmann teológiája eredetileg hasonlított ahhoz, amit Kálvin később Genfben megalkotott. Münstert a holland anabaptista próféta, Jan Matthijs vezette, aki megjövendölte Krisztus 1534-es húsvéti visszatérését. Ez sürgetővé és elkerülhetetlenné tette, hogy „Isten akaratát" mielőbb megvalósítsák. Valójában ez azt jelentette, hogy Matthijs és Rothmann akaratát juttassák érvényre. Ők és reformmozgalmuk ugyanis egyre inkább „dominionista" irányba tolódott el, vagyis egy olyan vallási-politikai felfogás felé, amely szerint nekik, a vezetőknek teljes lelki, erkölcsi és vallási ellenőrzést kell szerezniük a társadalom felett. Aki nem működött együtt, azt száműzték.

Pucéran a meztelen igazságért

Természetesen Krisztus nem tért vissza húsvétkor, Matthijs pedig elesett az ostrom során. Utóda Leideni János lett, aki egész egyszerűen a következő húsvétot jelölte meg Jézus eljöveteleként, majd magát félisteni királlyá kiáltotta ki. Prédikációiban a Hegyi Beszéd Jézusát elhagyva a Jelenések Könyve bosszúálló Jézusát hirdette. Rothmann egy traktátusban így fogalmazott: „Keresztségünk során szívünk szándéka az volt, hogy Krisztusért szenvedjünk, bármi történjék is velünk. De az Úr úgy határozott, hogy most mi és minden keresztény nem csupán megvédhetjük magunkat a gonoszoktól, de kezünkbe adta a kardot, mellyel bosszút állhatunk minden igazságtalanságon és kegyetlenségen az egész világ felett."

Leideni János híveket küldött más városokba, hogy terjesszék ezt a forradalmi üzenetet. Ennek hatására 1535 februárjában Amszterdamban 11 anabaptista meztelenül vonult végig az utcákon, hogy demonstrálja Isten haragjának „meztelen igazságát". Mások kardot lengetve hirdették a tanokat. Májusban mintegy negyven anabaptista elfoglalta Amszterdam városházáját, de letartóztatták és kivégezték őket. Amikor Münster végül 1535 júniusában elesett, az eredmény tömeges kiábrándulás, az erőszakmentességhez való visszatérés és fokozódó üldöztetés lett.

Isteni felhatalmazás?

A münsteri anabaptisták bosszúálló militánsokká válásának folyamata kísértetiesen emlékeztet a jelen folyamatokra. A különbség? Korunk szélsőséges véleményvezéreit nem üldözik – bár ezt gyakran állítják.
Ellenben folyamatosan tágítják a szellemi hadviselés színterét, mélyen destabilizáló és antidemokratikus módon. Mintha újra Rothmann tüzes prédikációit hallgatnánk. Ilyet pedig már sokszor láttunk a történelem során, és sosem végződik jól. Az autoriter szemlélet felemelkedése és a karizmatikus tekintély ötvözése azonban továbbra is vonzza a követőket.

A Theconversation.com cikke alapján. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler