Ezernyi rendelettel próbálta modernizálni birodalmát a „kalapos király”

Mária Terézia legidősebb fia 1741. március 13-án született Bécsben. A történelem lapjaira félévesen, királyi anyja karjain lépett be: a legenda szerint az osztrák örökösödési háború idején szorult helyzetbe került Mária Terézia csecsemő fiát is bevitte a magyar parlament üléstermébe, s a meghatódott rendek „életünket és vérünket” felkiáltással fogadtak neki hűséget (bár rossznyelvek szerint azt is hozzátették, hogy „de a zabunkat nem”...).

József rangjához illően kiváló nevelésben részesült: Bartenstein államtitkártól tanult történelmet, Martin professzortól jogot, főleg a kormányzati stúdiumok s a kor új eszméi érdekelték.

Fiatalon Falkenstein gróf néven bejárta Európát, egyebek között Franciaországot is, ahol húga, Marie Antoinette a trónörökös, a jövendő XVI. Lajos felesége volt.

Kerülte a pompát, a társaságot, az általa léhának tartott szórakozásokat, regények helyett gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Tizennyolc éves korától részt vett az államtanács ülésein, 1764-ben római király, egy év múlva német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett.

Mária Terézia Martin van Meytens 1759-es munkáján

A szerelemben igencsak balszerencsésnek bizonyult: 1760-ban dinasztikus okokból ugyan, de szerelmi házasságot kötött Izabella pármai hercegnővel, aki 1763-ban várandósan himlőt kapott és meghalt.

József édesanyja nyomására két évvel később feleségül vette Mária Jozefa bajor hercegnőt, akivel közös témát nem talált, és testi vonzalom sem fűzte össze őket.

A boldogtalan házasság alig két évig tartott, második felesége is himlőben hunyt el, férje még a temetésére sem ment el. József többé nem nősült meg, s amikor lánya hétévesen meghalt, végképp az államügyekhez menekült.

Mikor 1780-ban, anyja halála után trónra lépett, szinte szétfeszítette a tettvágy. A felvilágosodás gyermekeként „ésszerű” alapokon akarta soknyelvű, soknemzetiségű országait egységes, centralizált és rendi kiváltságoktól mentes, korszerű birodalommá átgyúrni, figyelmen kívül hagyva azok eltérő alkotmányait, hagyományait, sajátosságait.

Jellemző módon, hogy esküje ne korlátozza, Magyarországon meg sem koronáztatta magát, így lett belőle „kalapos király”. Józsefet a magánéletben és a politikában is a célratörés, a külsőségek iránti teljes érzéketlenség jellemezte, birodalmát kopott öltözetben, legendás gyűrött kalapjában járta.

Politikája, amelyet jozefinizmusnak nevez az utókor, a felvilágosult abszolutizmus szellemében zajlott; rendeletekkel kormányzott (összesen hatezret adott ki).

1781-ben hozott türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket, a pápai bullák kihirdetését előzetes jóváhagyásához kötötte (placetum regium), az intézkedései miatt Bécsbe utazó VI. Pius pápát tisztelettel fogadta, de semmiben sem engedett neki.

II. József tábornagyi egyenruhában

Takarékossági intézkedéseket hozott, racionalizálta az államszervezetet és enyhített a cenzúrán. 1781-ben eltörölte az örökös jobbágyságot.

Egységes jogrendszert vezetett be, eltörölte a halálbüntetést, átszervezte a bíróságokat, Magyarországon hatalmas felháborodást kiváltó 1784-es nyelvrendelete a latin helyett a németet tette hivatali nyelvvé.

József nem csak reformok révén, háborúival is igyekezett birodalmát nagyobbá és erősebbé tenni. Bajorország birtoklása miatt háborúba keveredett II. Frigyes porosz királlyal, akitől vereséget szenvedett, 1787-től a törökök ellen hadakozott.

Az egész birodalmat felforgató intézkedései hazánkban ütköztek a legnagyobb ellenállásba, ezért 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, 1785-ben megszüntette a vármegyerendszert, az ahelyett létrehozott tíz kerület élére királyi biztosokat állított.

Ugyancsak 1785-ben kiadott jobbágyrendelete eltörölte a jobbágy megnevezést, lehetővé tette a szabad költözést, lehetőséget adott a szabad hivatásválasztásra és csökkentette az úriszék hatáskörét, József rendelte el (az egyébként országszerte bojkottált) első népszámlálást is.

II. József és öccse, a későbbi II. Lipót magyar király (Kép forrása: Wikipédia/ Thaler Tamás/ CC BY-SA 4.0)

Élete utolsó éveiben a török ellen indított háborút az oroszok oldalán, de a hadműveletek nem hoztak sikereket, ráadásul a császár a frontról súlyos betegen érkezett haza. Birodalma forrongott, a kudarcok felszították a magyar nemesség elégedetlenségét.

II. József 1790. január 28-án halálos ágyán egy tollvonással valamennyi rendeletét visszavonta, kivéve a jobbágyságról, a vallási türelemről és a lelkészállításról szólókat, s helyreállította a magyar alkotmányt.

Abban a hitben halt meg Bécsben, 1790. február 20-án, hogy életműve összeomlott. Gyermeke nem lévén, trónját öccse, II. Lipót örökölte.

A jó szándékú, de a reálpolitikával nem törődő uralkodót Ausztriában a népek jótevőjének látták, a modernizáció harcosának, Magyarországon a szerzett jogok csorbítójának.

Reformjai jogosak és előremutatóak voltak, de türelmetlensége és erőszakossága szinte minden társadalmi réteget maga ellen hangolt. Érdekesség, hogy Budapesten és Bécsben is a nyolcadik kerület (Józsefváros, illetve Josefstadt) viseli a reformer uralkodó nevét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház