Expedíció a mocsaras pokolban – így találta meg Stanley Livingstone-t
2016. november 16. 08:25
Korábban
Livingstone nyomában
Livingstone elmesélte „felfedezőjének”, hogy már évek óta szerencsétlenség övezi munkásságát. A Nílus-expedíciót a tolvajlások és a hordárok tömeges szökése gyakorlatilag ellehetetlenítették. A trópusi betegségek kiszívták az erejét, és arra lett kényszerítve, hogy arab rabszolga-kereskedőkkel tartson. Éppen egy kis kunyhóban tengette mindennapjait, amikor Stanley-ék megérkeztek.
Aggasztó egészségügyi állapota ellenére Livingstone visszautasította az ajánlatot, hogy hazatérjen Európába, ő inkább folytatta a Nílus-forrásvidékének felkutatására indított expedícióját, miután Stanley segítségével feltölthette készleteit. A megmentői vele tartottak, és 1872 márciusában elindultak a mai Zambiához tartozó Bangweulu-tó felé, déli irányba. A halálos betegségek később utolérték, és 1873. május 1-jén malária és vérhas következtében életét veszítette.
Habár Livingstone karrierjének és életének vége szakadt, Stanleyé csak ezután kezdődött. Hazatérte után a New York Herald-expedíciónak köszönhetően igazi híresség lett belőle. Útjáról 1872 nyarán kiadott – Hogyan találtam meg Livingstone-t, utazások, kalandok és felfedezések Közép-Afrikában című – könyve bestsellerré vált. Érdekes, hogy a mű hatalmas vihart kavart az Egyesült Királyságban, ahol csak nehezen törődtek bele, hogy nem egy britnek, hanem egy amerikai zsurnalisztának sikerült a híres felfedező nyomára bukkannia.
Rövid ideig ismét riporterként tevékenykedett, de nem tudott ellenállni Afrika hívó szavának, és 1874-ben a Herald és a London Daily Telegraph finanszírozta expedíció keretében ismét visszatért a fekete kontinensre, hogy Livingstone befejezetlenül záródó felfedezéseit folytassa. Az 1874-es expedíciója az egyik legvakmerőbb afrikai utazásként vonult be a történelemkönyvekbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap