Évtizedeken át tagadta Bukarest a romániai holokausztot
2014. október 8. 17:02 MTI
Az egész román társadalomnak harcolnia kell a felejtés ellen, hogy a történelem sötét időszakai ne ismétlődhessenek meg - jelentette ki Valeriu Zgonea, a bukaresti képviselőház elnöke a romániai holokausztról rendezett szerdai megemlékezésen. A házelnök a deportálások kezdetének 73. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzáson mondott beszédet a bukaresti Holokauszt Emlékműnél.
Korábban
Titus Corlatean külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a román demokrácia nem egyeztethető össze a revizionizmussal, holokauszttagadással és zsidóellenességgel. "Ez a megemlékezés is jelzi, hogy Románia vállalja történelmi felelősségét, a román kormány pedig eltökélten fellép bármiféle antiszemita uszítás és holokauszttagadás ellen" - tolmácsolta a koszorúzáson Victor Ponta kormányfő üzenetét egyik tanácsosa.
Dean Thompson, az Egyesült Államok bukaresti külképviseletének megbízott vezetője beszédében rámutatott, hogy a második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában, mára pedig kevesebb mint négyezren maradtak. Úgy vélte, el kell mondani az iskolákban a gyerekeknek a nyers igazságot az Antonescu-rezsim több mint negyedmillió áldozatot követelő népirtásáról, hogy az soha többé ne ismétlődhessen meg.
A román állam csak a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A román közigazgatás alatt lévő területekről 120 ezer zsidó vált a népirtás áldozatává, de Transznisztriát (a román katonai ellenőrzés alá került Dnyeszteren túli területet), Bukovinát és Besszarábiát is beleszámítva a romániai áldozatok száma meghaladja a negyedmilliót.
Románia NATO-csatlakozása előtt az Egyesült Államok felszólításának eleget téve 2002-ben rendeletet fogadott el a háborús bűnösök - köztük Ion Antonescu marsall - kultuszának büntetéséről. Nem sokkal később megalakult az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet, október 9-ét, a bukovinai deportálások kezdetének napját pedig a holokauszt romániai emléknapjává nyilvánították.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A Föld forgását és a leghíresebb kettős ügynököt is leleplezte az Eiffel-torony tegnap
- Majdnem harminc évet várt az elismerésre Kertész Imre és a Sorstalanság tegnap
- Csodálatos családi programokkal nyitja újra kapuit a budapesti Ráth György-villa szombaton tegnap
- Elhunyt Ragályi Elemér Kossuth-, Emmy-díjas operatőr és rendező tegnap
- Guyon Richárd, az angol főnemesből lett magyar szabadságharcos tegnap
- Angliában fejleszthette volna tovább helikoptereit Asbóth Oszkár, de közbeszólt a háború tegnap
- Még mindig csak találgatni tudjuk a minószi civilizáció pusztulásának okát tegnap
- Főnökei megbüntették Carl Lutzot önzetlen embermentő tevékenységéért 2023.03.30.