Évtizedeken át nem aludt az első világháborúban fejbe lőtt magyar katona
2021. július 26. 18:41 Múlt-kor
A legtöbb embernek komoly problémát okoz, ha munka, egy családtagja vagy ismerőse betegsége vagy egyszerű álmatlanság miatt alvás nélkül tölt el egy éjszakát. Ilyenkor az emberek szinte kivétel nélkül rendkívül feszültté, ingerlékennyé válnak, és alig várják, hogy ágyba kerüljenek. Képzeljék el, mi történne, ha évtizedeken keresztül nem tudnának elaludni. Egy Kern Pál nevű magyar férfival a 20. század első felében ez történt.
Korábban
Halottként elkönyvelve
Az 1884-ben született Kern Pál az első világháborúban önként jelentkezett frontszolgálatra az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe. A századparancsnokként szolgáló férfi 1915 júniusában, egy Lemberg (a mai Lviv, oroszul Lvov) mellett az oroszok ellen vezényelt hajnali roham során megsebesült.
Méghozzá elég súlyosan: egy orosz katona golyója a halántékán hatolt be, és a másik oldalon jött ki. Kern négy hónappal később tudta meg, hogy mivel kiesett a zsebéből a kis fémdobozban tárolt személyazonossági jegye, és egy szétroncsolt fejű katona mellett találták meg, hivatalosan halottnak nyilvánították.
Az igazi Kernt közben reggel a szanitécek elvitték. A sebesült katonát egy lembergi kórházba szállították, ahol az orvosok lemondtak róla, ám miután három hétig eszméletlenül feküdt, végül magához tért.
Ezt követően Budapestre került, ahol kórházról kórházra vándorolt (sőt, nem csak a magyar főváros kórházaiban, hanem vidéki szanatóriumokban is megfordult).
Az esetet tehát nagy szerencsével túlélte, ám hosszú ideig fejgörcsök gyötörték, és bár ezek idővel elmúltak, soha többé nem tudott elaludni. Ráadásul a háború után – mint mondta – „olyan idegkimerülés vett rajta erőt”, hogy évekig nem is tudott emberekhez szólni.
Nem meglepő tehát, hogy a katonaságtól hadnagyként történt nyugdíjazását követően egy ideig sikertelenül próbált meg visszailleszkedni a polgári életbe. Számos viszontagság után végül hivatalnokként sikerült elhelyezkednie az Országos Társadalombiztosító Intézetnél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap