Erzsébet királyné anyasága

Százegy díszlövés. Így tudatják az alattvalókkal, mikor a Habsburg-házba trónörökös születik. 1855. március 5-én éjjel azonban csupán huszonegy díszlövés dördült el, merthogy a nép és az uralkodói család várakozása ellenére Erzsébetnek „csak” leánygyermeke született, aki a keresztségben – apai nagyanyja után –  a Zsófia Friderika nevet kapta. Az újdonsült anya boldogan írta szüleinek Possenhofenbe: „A kicsikém nagyon kedves, sok örömet okoz a császárnak és nekem. Eleinte kissé szokatlannak tartottam, hogy saját gyermekem van; ez egészen újfajta boldogság, egész nap velem van, kivéve, mikor sétálni viszik, amire a szép idő miatt gyakran adódik lehetőség…” A szeretetteljes családi idill azonban nem tartott sokáig: a fiatal és tapasztalatlan anyának, Sisinek, akit eredetileg nem is szántak uralkodói hitvesnek, és így viszonylagos szabadságban nőhetett fel Münchenben, egészen más elképzelései voltak a gyermeknevelésről, mint a bécsi udvarban meghatározó befolyással bíró anyósának (egyben nagynénjének), Zsófia Friderikának.

Nyomasztó feladat

A konzervatív nézeteket valló Zsófia mielőbb egy alkalmas trónörökössel akarta volna megszilárdítani Ausztria politikai dominanciáját a birodalomban, ezzel biztosítva be fia vonalára az ági örökösödést. Bár nem deklarálta, de Zsófia csalódottan vette tudomásul a leányunokája világrajövetelét, talán ez is befolyásolta korán megmutatkozó kérlelhetetlenségét. Erzsébet tapasztalatlanságára hivatkozva rövid időn belül az elsőszülött nevelését kizárólagos hatalma alá vonta. Az ifjú császárné pedig távol lévő anyjának írt leveleiben panaszolja el, hogy mennyi bánatot okoz neki a „kezdetben oly charmant” anyósa, aki azt is megszabja neki, napjában hányszor és milyen körülmények között láthatja gyermekét. Sisi önálló döntések meghozatalára irányuló törekvéseit férje sem támogatta. Valós anyai teendői nem maradtak, anyasága csupán reprezentatív és felszínes kötelességekre korlátozódott: a nép kíváncsiságának kielégítésére a bécsi kertekben mutogathatta az ő lakosztályától távol, a kastély másik szárnyában nevelt kislányát. Az állandósult konfliktusokban a magára maradt császárné átmenetileg feladta a harcot, tehetetlenül vetette alá magát anyósa akaratának. A helyzet akkor sem változott meg, amikor újra várandós lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye