Értetlenül fogadták a kortársak Feszl Frigyes Vigadóját
2017. július 25. 12:32
Százharminchárom éve, 1884. július 25-én halt meg Budapesten Feszl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője. Feszlt a magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható.
Korábban
1821. február 20-án született német eredetű és anyanyelvű pesti patrícius családban, ősei hajósok, nagyapja és apja kőfaragó mester volt. A piaristák középiskolájába járt, majd hároméves céhes képzés után Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, s József bátyjával beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára, ahol életre szóló hatást gyakorolt rá a félköríves stílust útjára bocsátó, újító szellemű kortárs bajor építészet. 1841-től bejárta Németországot, Svájcot, Észak-Itáliát és Franciaországot, majd 1844-ben végleg Pesten telepedett le.
Az 1845-ben az Országház tervezésére kiírt pályázaton első díjat nyert romantikus tervével, s egy csapásra ismertté vált. Két évvel később a pesti Német Színház, 1851-ben a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán vett részt. Bár ez utóbbit Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg, a kupolás szentély 1858-59-ben Feszl elképzelése szerint épült meg, mivel a hitközség összeveszett Försterrel. Feszl tervezte a zsinagóga festését és a kandelábereket is. 1855-ben a bécsi Votivkirche építésére is pályázatot nyújtott be, ennek stílusa bizonyítja, hogy szinkronban volt az európai építészetben uralkodó tendenciákkal.
Feszl Gerster Károly és Kauser Lipót építészekkel társulva több nagy fővárosi munkát készített, ilyen a Nádor utcai Oszvald-ház, a Rákóczi úti, már lebontott Glósz-ház, a Budakeszi úti favázas, svájci stílusú Kochmeister-villa, a vízivárosi Kapucinus-templom és rendház, a Dunagőzhajózási Társaság Duna-parti raktárházai. Feszl munkája Zichy Manóné síremléke a Kálvin téri református templomban, az Alagút krisztinavárosi bejáratának kiépítése, a Nyugati téren, a Skála áruház helyén állt London szálló, valamint a Lövölde téri nyári színház. Az akadémiai palota pályázatánál a bíráló bizottság tagja volt, de a maga örömére 1862-ben mégis készített egy tervet. 1867-ben, I. Ferenc József megkoronázásakor ő tervezte a Koronázási Domb útjainak kő mellvédjét a mai Széchenyi téren - ezt tíz évvel később bontották le.
Feszl Frigyes fő műve az 1859-65 között épült pesti Vigadó, amely az 1849-ben elpusztult Redoute helyére került. Az első terveket Hild József készítette, a bírálat után aztán Feszlt bízták meg a munkával. 1865. január 15-én nagy bállal avatták a hazai romantika legegyénibb, egyetemesen is jelentős művét. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemeli az épület újszerű tektonikáját. Nagyszabású termei, impozáns lépcsőháza is jelentős értékűek. A homlokzat táncoló alakjait Alexy Károly, a büfé és a lépcsőház freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor készítette.
Az épületet a kortársak értetlenül fogadták, Hansen bécsi építész egyenesen "kikristályosodott csárdásnak" nevezte. A méltatlan kritika igen bántotta Feszlt, aki mind jobban magába zárkózott. Csak a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére 1871-ben kiírt városszabályozási tervpályázaton szerepelt, s nyert második díjat. Az 1870-es évek második felében több pesti elemi népiskola építése fűződik a nevéhez.
Feszl Frigyest - aki tagja volt a fővárosi törvényhatóságnak, a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek és a Mátyás-templom építőbizottságának - a magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható. Sajátos stílusa vegyíti a keleti (mór, bizánci, velencei) formaelemeket a gótizáló formákkal és a magyaros motívumokkal, ami valóban romantikus hatást kelt.
Mindez elsősorban a Vigadón érezhető, amelynek geometrikus épületornamentikája, különösen az északi oldal "vitézkötései" inkább már a nemzeti építészeti törekvéseket juttatják kifejezésre. Idős korára Feszl a neoreneszánsz stílushoz vonzódott, a népi építészetet kutatta, a népi formák megújításának előfutára lett, ötvösműveket, akvarelleket is alkotott. A Vigadó tervezője 64 éves korában, 1884. július 25-én halt meg Budapesten.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
- Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
- Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Újabb 4000 éves kőkör nyomaira bukkantak Belfast közelében tegnap
- Húsz törökországi történelmi helyszín várja esti nyitvatartással a látogatókat tegnap
- Megmentették az összeomlástól a kilencszáz éves skót apátságot tegnap
- A Függetlenségi Nyilatkozat még a Habsburg Birodalmat is lázba hozta tegnap
- Ősi táborhely nyomaira bukkantak Izraelben 2026.07.03.
- Így változott az amerikaiak véleménye az alapító atyákról 250 év alatt 2026.07.03.
- Régészeti asszisztens képzést indít a Ferenczy Múzeumi Centrum 2026.07.03.
- Tizennyolc elrabolt műkincset adott vissza Svájc Nigériának 2026.07.03.

















