Kalandos középkor

Értetlenül fogadták a kortársak Feszl Frigyes Vigadóját

2017. július 25. 12:32 MTI

Százharminchárom éve, 1884. július 25-én halt meg Budapesten Feszl Frigyes építész, a pesti Vigadó tervezője. Feszlt a magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható. 

Vigadó tér, a Vigadó és előtte a Hangli kioszk. A felvétel 1877 körül készült.
Vigadó tér, a Vigadó és előtte a Hangli kioszk. A felvétel 1877 körül készült.

1821. február 20-án született német eredetű és anyanyelvű pesti patrícius családban, ősei hajósok, nagyapja és apja kőfaragó mester volt. A piaristák középiskolájába járt, majd hároméves céhes képzés után Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, s József bátyjával beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiára, ahol életre szóló hatást gyakorolt rá a félköríves stílust útjára bocsátó, újító szellemű kortárs bajor építészet. 1841-től bejárta Németországot, Svájcot, Észak-Itáliát és Franciaországot, majd 1844-ben végleg Pesten telepedett le.

Az 1845-ben az Országház tervezésére kiírt pályázaton első díjat nyert romantikus tervével, s egy csapásra ismertté vált. Két évvel később a pesti Német Színház, 1851-ben a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán vett részt. Bár ez utóbbit Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg, a kupolás szentély 1858-59-ben Feszl elképzelése szerint épült meg, mivel a hitközség összeveszett Försterrel. Feszl tervezte a zsinagóga festését és a kandelábereket is. 1855-ben a bécsi Votivkirche építésére is pályázatot nyújtott be, ennek stílusa bizonyítja, hogy szinkronban volt az európai építészetben uralkodó tendenciákkal.

Feszl Gerster Károly és Kauser Lipót építészekkel társulva több nagy fővárosi munkát készített, ilyen a Nádor utcai Oszvald-ház, a Rákóczi úti, már lebontott Glósz-ház, a Budakeszi úti favázas, svájci stílusú Kochmeister-villa, a vízivárosi Kapucinus-templom és rendház, a Dunagőzhajózási Társaság Duna-parti raktárházai. Feszl munkája Zichy Manóné síremléke a Kálvin téri református templomban, az Alagút krisztinavárosi bejáratának kiépítése, a Nyugati téren, a Skála áruház helyén állt London szálló, valamint a Lövölde téri nyári színház. Az akadémiai palota pályázatánál a bíráló bizottság tagja volt, de a maga örömére 1862-ben mégis készített egy tervet. 1867-ben, I. Ferenc József megkoronázásakor ő tervezte a Koronázási Domb útjainak kő mellvédjét a mai Széchenyi téren - ezt tíz évvel később bontották le.

A Vigadó épülete 1902-ben.
Fortepan / Schoch Frigyes

Feszl Frigyes fő műve az 1859-65 között épült pesti Vigadó, amely az 1849-ben elpusztult Redoute helyére került. Az első terveket Hild József készítette, a bírálat után aztán Feszlt bízták meg a munkával. 1865. január 15-én nagy bállal avatták a hazai romantika legegyénibb, egyetemesen is jelentős művét. A könnyed főhomlokzat erőteljes saroklezárások közé került, a gazdag és mozgalmas díszítés kiemeli az épület újszerű tektonikáját. Nagyszabású termei, impozáns lépcsőháza is jelentős értékűek. A homlokzat táncoló alakjait Alexy Károly, a büfé és a lépcsőház freskóit Lotz Károly, Than Mór és Wagner Sándor készítette.

Az épületet a kortársak értetlenül fogadták, Hansen bécsi építész egyenesen "kikristályosodott csárdásnak" nevezte. A méltatlan kritika igen bántotta Feszlt, aki mind jobban magába zárkózott. Csak a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére 1871-ben kiírt városszabályozási tervpályázaton szerepelt, s nyert második díjat. Az 1870-es évek második felében több pesti elemi népiskola építése fűződik a nevéhez.

Feszl Frigyest - aki tagja volt a fővárosi törvényhatóságnak, a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek és a Mátyás-templom építőbizottságának - a magyar és az európai romantikus építészet egyik legnagyobb mestereként tartják számon, bár munkássága inkább az eklektika áramlatába sorolható. Sajátos stílusa vegyíti a keleti (mór, bizánci, velencei) formaelemeket a gótizáló formákkal és a magyaros motívumokkal, ami valóban romantikus hatást kelt.

Mindez elsősorban a Vigadón érezhető, amelynek geometrikus épületornamentikája, különösen az északi oldal "vitézkötései" inkább már a nemzeti építészeti törekvéseket juttatják kifejezésre. Idős korára Feszl a neoreneszánsz stílushoz vonzódott, a népi építészetet kutatta, a népi formák megújításának előfutára lett, ötvösműveket, akvarelleket is alkotott. A Vigadó tervezője 64 éves korában, 1884. július 25-én halt meg Budapesten.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Vigadó tér, a Vigadó és előtte a Hangli kioszk. A felvétel 1877 körül készült. <br /><i>ortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.086</i>A Vigadó épülete 1902-ben. <br /><i>Fortepan / Schoch Frigyes</i>
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!