Erőszakmentes ellenállással küzdött az apartheid ellen „Dél-Afrika lelkiismerete”
2016. október 7. 09:20 MTI
A Nobel-békedíjas Desmond Mpilo Tutu anglikán püspök, a dél-afrikai apartheidrendszer elleni küzdelem egyik jelképe ma nyolcvanöt éves. Az apartheid rendszer 1993. évi bukása után az 1994-ben megválasztott első fekete dél-afrikai elnök - Nelson Mandela - Tutut nevezte ki a faji elkülönítésen alapuló rendszer idején elkövetett bűnöket vizsgáló Igazság és Megbékélés Bizottsága elnökévé.
Korábban
A Johannesburg melletti Klerksdorp nevű kisvárosban született, apja szegény tanító volt. Kiskorától sújtotta az apartheid, a faji elkülönítés politikája, amely az embereket bőrszínük és nem tehetségük alapján különböztette meg. Az orvosi pálya vonzotta, de családjának nem volt pénze a tandíjra, ezért apja példáját követve beiratkozott a johannesburgi tanári főiskolára. Három évig tanított, de az új oktatási törvény elfogadása után - amely a fekete gyerekeknek alacsonyabb oktatási színvonalat irányzott elő - tiltakozásként elhagyta a tanári pályát, és a teológiai főiskolára iratkozott be.
1961-ben anglikán lelkésszé szentelték, a következő öt évben Angliában folytatta teológiai tanulmányait. 1967-ben hazatért, s különböző egyetemeken oktatott teológiát, 1972 és 1975 között vezető munkatársa volt az Egyházak Ökumenikus Tanácsa londoni irodájának. 1975-ben ő lett a johannesburgi Szent Mária-székesegyház első fekete bőrű főlelkésze, 1976-tól Lesotho püspöke, 1978-ban pedig a Dél-afrikai Egyházak Tanácsának első fekete bőrű főtitkára. 1986-ban Fokváros érseke, egyben a dél-afrikai anglikán egyház első fekete bőrű vezetője lett.
Az egyházi hierarchiában egyre magasabbra emelkedő Tutu helyzetét kihasználva emelt szót a feketék jogaiért. Neve az 1976. június 16-i sowetói mészárlás után lett világszerte ismert: azon a napon a rendőrség vérbe fojtotta a fekete diákok békés tüntetését a johannesburgi gettóban, a sortüzeknek legalább 200 áldozata volt, és több ezren sebesültek meg. Tutu éles szavakkal bírálta az apartheidrendszert, amelyet a nácikhoz hasonlított, de az erőszakmentes ellenállás híve volt. "Elítélem az erőszakot, nincsenek politikai ambícióim. Egyszerűen csak dél-afrikaiak - feketék és fehérek - milliónak egyik keresztény vezetője vagyok" - nyilatkozta. A hatóságok egyre keményebben léptek fel ellene, többször bevonták útlevelét, házkutatásokat tartottak nála, 1980-ban, miután több békemenetet szervezett és vezetett, rövid időre le is tartóztatták.
Alapvető követelménynek tartotta a mindenki számára biztosított egyenlő polgári jogokat, a közös oktatási rendszer felállítását és a deportálások megszüntetését. Az apartheidellenes harc egyik elismert vezetőjeként 1984-ben kapta meg a Nobel-békedíjat, a kitüntetéssel járó hírnevet is arra használta fel, hogy a dél-afrikai kormány bojkottjára, a fekete kisebbség jogainak garantálására szólítson fel.
Az apartheid rendszer 1993. évi bukása után az 1994-ben megválasztott első fekete dél-afrikai elnök - Nelson Mandela - Tutut nevezte ki a faji elkülönítésen alapuló rendszer idején elkövetett bűnöket vizsgáló Igazság és Megbékélés Bizottsága elnökévé. A vallási vezető 1996-ban vonult nyugdíjba, s megkapta a Fokváros nyugalmazott érseke címet. Az érsek még ma is tevékenyen dolgozik a demokrácia, az emberi jogok biztosítása érdekében. 2007-ben többek között Nelson Mandelával, Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárral és Mary Robinsonnal, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosával megalakította a Vének nevű csoportot, amelynek célja, hogy politikai függetlenségüket felhasználva segítsék megoldani a világpolitikai konfliktusokat, küzdjenek az emberi jogokért.
Desmond Tutu a Nobel-békedíj mellett is számos kitüntetést kapott: 1986-ban Albert Schweitzer-díjat, 1987-ben Pacem in Terris-díjat, 1999-ben Sydney-díjat vehetett át, 2005-ben Gandhi-békedíjjal, 2009-ben az Egyesült Államok Elnöki Szabadság Érdemrendjével tüntették ki, 2013-ban neki ítélték a Templeton-díjat. A nyilvánosságtól néhány éve visszavonult, legutóbb lányával, Mpho Tutuval közösen írott, A megbocsájtás könyve című műve gyakran szerepelt a híradásokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap