Erőszakmentes ellenállással küzdött az apartheid ellen „Dél-Afrika lelkiismerete”
2016. október 7. 09:20 MTI
A Nobel-békedíjas Desmond Mpilo Tutu anglikán püspök, a dél-afrikai apartheidrendszer elleni küzdelem egyik jelképe ma nyolcvanöt éves. Az apartheid rendszer 1993. évi bukása után az 1994-ben megválasztott első fekete dél-afrikai elnök - Nelson Mandela - Tutut nevezte ki a faji elkülönítésen alapuló rendszer idején elkövetett bűnöket vizsgáló Igazság és Megbékélés Bizottsága elnökévé.
Korábban
A Johannesburg melletti Klerksdorp nevű kisvárosban született, apja szegény tanító volt. Kiskorától sújtotta az apartheid, a faji elkülönítés politikája, amely az embereket bőrszínük és nem tehetségük alapján különböztette meg. Az orvosi pálya vonzotta, de családjának nem volt pénze a tandíjra, ezért apja példáját követve beiratkozott a johannesburgi tanári főiskolára. Három évig tanított, de az új oktatási törvény elfogadása után - amely a fekete gyerekeknek alacsonyabb oktatási színvonalat irányzott elő - tiltakozásként elhagyta a tanári pályát, és a teológiai főiskolára iratkozott be.
1961-ben anglikán lelkésszé szentelték, a következő öt évben Angliában folytatta teológiai tanulmányait. 1967-ben hazatért, s különböző egyetemeken oktatott teológiát, 1972 és 1975 között vezető munkatársa volt az Egyházak Ökumenikus Tanácsa londoni irodájának. 1975-ben ő lett a johannesburgi Szent Mária-székesegyház első fekete bőrű főlelkésze, 1976-tól Lesotho püspöke, 1978-ban pedig a Dél-afrikai Egyházak Tanácsának első fekete bőrű főtitkára. 1986-ban Fokváros érseke, egyben a dél-afrikai anglikán egyház első fekete bőrű vezetője lett.
Az egyházi hierarchiában egyre magasabbra emelkedő Tutu helyzetét kihasználva emelt szót a feketék jogaiért. Neve az 1976. június 16-i sowetói mészárlás után lett világszerte ismert: azon a napon a rendőrség vérbe fojtotta a fekete diákok békés tüntetését a johannesburgi gettóban, a sortüzeknek legalább 200 áldozata volt, és több ezren sebesültek meg. Tutu éles szavakkal bírálta az apartheidrendszert, amelyet a nácikhoz hasonlított, de az erőszakmentes ellenállás híve volt. "Elítélem az erőszakot, nincsenek politikai ambícióim. Egyszerűen csak dél-afrikaiak - feketék és fehérek - milliónak egyik keresztény vezetője vagyok" - nyilatkozta. A hatóságok egyre keményebben léptek fel ellene, többször bevonták útlevelét, házkutatásokat tartottak nála, 1980-ban, miután több békemenetet szervezett és vezetett, rövid időre le is tartóztatták.
Alapvető követelménynek tartotta a mindenki számára biztosított egyenlő polgári jogokat, a közös oktatási rendszer felállítását és a deportálások megszüntetését. Az apartheidellenes harc egyik elismert vezetőjeként 1984-ben kapta meg a Nobel-békedíjat, a kitüntetéssel járó hírnevet is arra használta fel, hogy a dél-afrikai kormány bojkottjára, a fekete kisebbség jogainak garantálására szólítson fel.
Az apartheid rendszer 1993. évi bukása után az 1994-ben megválasztott első fekete dél-afrikai elnök - Nelson Mandela - Tutut nevezte ki a faji elkülönítésen alapuló rendszer idején elkövetett bűnöket vizsgáló Igazság és Megbékélés Bizottsága elnökévé. A vallási vezető 1996-ban vonult nyugdíjba, s megkapta a Fokváros nyugalmazott érseke címet. Az érsek még ma is tevékenyen dolgozik a demokrácia, az emberi jogok biztosítása érdekében. 2007-ben többek között Nelson Mandelával, Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkárral és Mary Robinsonnal, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosával megalakította a Vének nevű csoportot, amelynek célja, hogy politikai függetlenségüket felhasználva segítsék megoldani a világpolitikai konfliktusokat, küzdjenek az emberi jogokért.
Desmond Tutu a Nobel-békedíj mellett is számos kitüntetést kapott: 1986-ban Albert Schweitzer-díjat, 1987-ben Pacem in Terris-díjat, 1999-ben Sydney-díjat vehetett át, 2005-ben Gandhi-békedíjjal, 2009-ben az Egyesült Államok Elnöki Szabadság Érdemrendjével tüntették ki, 2013-ban neki ítélték a Templeton-díjat. A nyilvánosságtól néhány éve visszavonult, legutóbb lányával, Mpho Tutuval közösen írott, A megbocsájtás könyve című műve gyakran szerepelt a híradásokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.