Érintetlen sírok mesélnek az etruszkok eltűnéséről

Etruszk sír Rómától északnyugatra, Cerveteri mellett (Wikipedia / Luigi Guarino / CC BY 2.0)

A lelőhely, amelyet 2017-ben fedezték fel egy építkezés során, egy településből és a hozzá tartozó temetkezési helyből áll.

Azon kevés etruszk lelőhely közé tartozik, amelyeket sem az ókori, sem a modern kincsvadászok nem dúltak fel, így a kutatók többnyire épen maradt sírmellékleteket tanulmányozhatnak. A hely érintetlensége a jellegzetes etruszk temetkezési szertartások megértésében is segítséget nyújthat.

A kutatók szerint az etruszk népesség mélyen gyökerező és jól megkülönböztethető jellemzői fennmaradtak a Római Birodalom hatalmának jelenlétében és törvényei alatt is.

Az etruszk hagyományokat még több mint kétszáz évvel a hódítás után is ápolták. A vidéken így a két nép társadalmi, kulturális és gazdasági szokásainak fúziója alakult ki és maradt fenn, amíg a szövetségesek háborúja (bellum sociale) az i. e. 1. század elején végig nem söpört rajta.

„Ezek a leletek azt mutatják, hogy sokkal inkább beszélhetünk kulturális és társadalmi egymásra hatásról, mintsem egy alávetett és egy domináns népességről” – mondta Alessandro Sebastiani, a University at Buffalo ókortudományi tanszékének adjunktusa és a feltárásról szóló tanulmány szerzője.

„Az elemzés bonyolult és érdekfeszítő kapcsolatot tükröz az etruszkok és a rómaiak között, amelynek keretein belül az etruszkok közösségek egyszerre élnek túl és alkalmazkodnak a rómaiak világához.”

„Három teljesen ép késő etruszk kori sírt nyitottunk fel, amik új fényt vetnek a falvak lakóinak társadalmi szerepére” – folytatta Sebastiani.

„Mivel a legtöbb ilyen lelőhelyet kifosztották arany után kutatva, igen ritka, hogy teljes épségben találjunk egyet 2200 év után, minden sírmelléklettel együtt, beleértve arany fülbevalókat, -koronákat, bronzgyűrűket Herkules képmásával, vasból készült strigiliseket (a test tisztítására használt eszközöket – a szerk.), illetve míves kerámiákat is.”

„A római hódítás utáni Etruria települései, beolvadásuk a birodalom politikai rendszerébe, fejlődésük a késő ókorban és a középkor kezdetén egy bonyolult kirakóst alkotnak, amelyet ez a feltárás új darabokkal egészít ki.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban