Emberi csontvázakat rejtett Benjamin Franklin házának alagsora

Az 1770-es évek közepén a politikus elhagyta londoni otthonát, és visszautazott Amerikába. 1998-ban természetvédők kezdték el Franklin egykori birtokának felújítását, annak múzeummá alakítása érdekében. A Benjamin Franklin House közlése szerint egy egy méter széles, egy méter mély gödörben 1200 csontdarabot fedeztek fel. A csontok több mint egy tucat emberhez tartoztak, akik közül hatan gyerekek voltak. A bizonyítékok alapján a testrészeket feldarabolták, egy koponyába pedig több lyukat is fúrtak. A vizsgálatok szerint a maradványok Franklin idejére tehetők.

Mivel Franklin szabadkőműves volt (a pennsylvaniai nagymester), az összeesküvés-elméletek hívei elégedetten csettinthetnének: lám, itt a bizonyíték rá, milyen sötét titkai vannak a világ „igazi” urainak. Az igazság azonban nem ennyire sötét és félelmetes. A kutatók ugyanis nem egy tömeggyilkosság bizonyítékait tárták fel, hanem Franklin egy fiatal barátja és pártfogoltja, a haematológia atyjaként is számon tartott William Hewson által működtetett kórbonctani oktatási intézmény nyomait.

Hozzá kell tenni azonban, hogy ekkoriban a boncolási gyakorlat is felvetett bizonyos etikai kérdéseket. A boncolás ebben az időszakban még gyerekcipőben járt, és a korabeli erkölcsi normák alapján elítélték a tevékenységet. Nem volt könnyű törvényes úton tetemeket szerezni azok tanulmányozásához, ezért a szakma úttörői gyakorta sírrablásra adták a fejüket – vagy felbéreltek egy „szakembert”, vagy saját maguk oldották meg a kihantolást.

A kutatók szerint a Craven 36 a tökéletes helyszín volt Hewson számára anatómialabora létrehozásához: a lakás egy jó barátja birtokolta, a ház asszonya az anyósa volt. Amikor végzett a boncolással, egyszerűen eltemette a maradványokat, ahelyett, hogy máshol helyezte volna el őket, amivel az ellene sírrablásért és boncolásért indított eljárást kockáztatta volna.  

Franklin valószínűleg tudott róla, hogy tudományos célból illegális tanulmányokat folytatnak a lakása alatt, ám kétséges, hogy mindennek ő maga is részese lett volna. Ettől függetlenül nehéz elképzelni, hogy – a világ dolgai iránt érdeklődő ember lévén – legalább néhány alkalommal ne ment volna le az alagsorba, hogy saját maga is szemügyre vegye az eljárást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról