Egy nő is meghalt a legendásan balsorsú svéd hadihajón, amely első útján süllyedt el

A Vasa napjainkban a stockholmi Vasa-múzeumban (Wikimedia Commons / JavierKohen / CC BY-SA 3.0)

A Vasa svéd hadihajót II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére építették. A 69 méter hosszú hajó kora egyik legjobban felszerelt hadihajójának számított, 64 ágyú volt a fedélzetén.

1628-ban indult első útjára a stockholmi kikötőből, ám egy heves szélroham megbillentette, és az ágyúnyílásokon beömlő víz elsüllyesztette.

Meglepően jó állapotban fennmaradt roncsát több mint 300 év után, 1961-ben emelték ki. Azóta a Vasa Múzeumban, Stockholm egyik nevezetes látványosságaként tekinthető meg a különleges faragásokkal díszített hajó.

Az elsüllyedt hajón mintegy 30 ember, a kutatások szerint valószínűleg a legénység tagjai lelték halálukat. Erről írásosos források is tanúskodnak. A vizsgálatok arra utaltak, hogy egy nő is lehetett az áldozatok között – mondta el Fred Hocker, a Vasa Múzeum kutatási vezetője.

Anna Maria Forsberg, a Vasa Múzeum történésze hozzáfűzte: nők nem voltak a svéd haditengerészet tagjai között a 17. században, de vendégként a fedélzeten tartózkodhattak. A tengerészek ugyanis magukkal vihették feleségüket, ha hajójuk nem csatába vagy hosszú útra indult.

Forsberg szerint a nő az egyik tengerész felesége lehetett, aki elkísérte férjét a Vasa első útjára. A Vasa Múzeum 2004 óta működik együtt az Uppsalai Egyetem Immunológiai, Genetikai és Patológiai Tanszékével, amely megvizsgálta a hajón talált összes csontvázat.

Az egyetem kutatói a több mint 300 évig a tenger mélyén nyugvó maradványokból kinyert DNS-mintákat megvizsgálva már gyanították, hogy volt egy nő a fedélzeten, de az eredményben nem voltak elég biztosak.

Segítségért az amerikai hadsereg szakértőihez fordultak, és a Delaware állambeli Dover légitámaszpont DNS-azonosításra szakosodott halottkémi laboratóriuma segítségével sikerült igazolni, hogy nő is volt az áldozatok között.

A hadihajó, amelyen mintegy 150 ember tartózkodott a kikötőből kifutva egy közeli haditengerészeti bázisra indult volna, hogy további 300 katonát vegyen a fedélzetére. A kutatók szerint azért borult fel és süllyedt el, mert nem voltak megfelelően kiegyensúlyozva az ágyúi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején