Egy másik fáraó sírjában találták meg az egyiptomi királyt

Mahmúd Afifi egyiptomi régész az Ahram Onlinenak elmondta, a fáraósírt egészen pontosan Karabaszken 25. dinasztiabeli thébai uralkodó és Ámon negyedik papjának sírboltján belül fedezték fel, ami azt jelenti, hogy a temetkezési helyszínt idővel „újrahasznosították”. A szakember hozzátette: az elmúlt időszakban a thébai uralkodó temetési helyszíne körül folyt a munka, ahol tucatnyi színes festményt és egyéb építészeti különlegességet találtak, ám mint utóbb kiderült, ez a most megtalált uralkodó eltemetőinek keze munkáját dicsérte.

„Petubasztisz Karabaszken sírboltjának fő kamrájában lett elhelyezve” – magyarázta Elena Pischikova, az amerikai kutatócsoport vezetője. Hozzátette: a kutatás még az első fázisban tart, a munka során a sírkamra többi részében még több titokra is fény derülhet. „Ez egy rendkívüli felfedezés” – nyilatkozta az Ahram Onlinenak az egyiptomi régiségügyi miniszter. Mahmúd ed-Damáti szerint a kutatás során egyre több újdonság derül ki a korabeli temetkezési eljárásokról, a sírkamrák építészeti megoldásairól, valamint a díszítettségükről.

Idén áprilisban az óegyiptomi 3. dinasztia uralkodója, Haba fáraó 4600 éves sírját találták meg a Nílus deltavidékén, Quesna városában. A felfedezés jelentősége abban rejlett, hogy a memphiszi nekropolisz volt a 3. dinasztia uralkodóinak temetkezési helye, nem pedig Quesna. Haba quesnai sírja számos, a tartomány adminisztrációjával és az egyiptomi Óbirodalom temetkezési szokásaival kapcsolatos kérdést vetett fel.

Haba fáraó sírját geofizikai kutatás során fedezték fel. Először 2010-ben egy sártéglából épült masztabát (rézsűs falú, téglából vagy kőből épült sírépítményt) találtak Quesnában, majd 2014-ben egy, a fáraó szereh-keretbe foglalt nevét tartalmazó pecsétre bukkantak, amellyel sikerült azonosítani a sírt. A sírkamrát még az ókorban kifosztották, azonban elég kerámia- és kőedény maradt a helyszínen az építmény datálásához.

A felfedezés azért is volt rendkívüli, mert Habáról (Khaba) szinte semmit nem lehet tudni. A fáraó az óegyiptomi 3. dinasztia tagja, sem származása, sem a dinasztiában elfoglalt időrendi helye, sem uralkodásának időtartama és ideje nem tisztázott. Személye a gízai piramisok és Abu-Szír között található, Zavijet el-Arjan mellett fekvő, ún. Réteges piramis kapcsán lehet ismerős, ám az csak azért kapcsolódik hozzá, mert a környező masztabákban sokszor tűnik fel a neve. Egyiptológusok szerint Haba (nevének jelentése: sugárzó lélek) viszonylag rövid ideig, i. e. 2670 körül uralkodott, elődje Nebka vagy Szehemhet lehetett; a turini papiruszon utána egy Hudzsefaként rekonstruált név olvasható, míg az abüdoszi királylista ugyanezen a helyen egy Szedzsesz nevet említ. Haba utóda talán fia, Huni lehetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?