2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek

2021. október 5. 17:13 Múlt-kor

Szertartás a Holt-tengernél

A július végén a Religions című vallástörténeti szakfolyóiratban megjelent tanulmányában Vainstub amellett érvel, hogy az éves szertartást Kumránban az esszénusok azon szabályrendszere szerint tartották, amely a Damaszkusz-dokumentum, avagy damaszkuszi szövetség néven ismert kéziratban olvasható.

A kézirat a nevét onnan kapta, hogy számos alkalommal említi a mai Szíria fővárosát, amely Dávid király idejében zsidó fennhatóság alatt állt. A fennmaradt példányt egy korábbi kéziratból másolták át, valamikor a 10. század tájékán.

Bár az általa bejárt út nem minden részlete tisztázott, annyi bizonyos, hogy végül a kairói genizába került. Ez voltaképpen egy irattár, amely az időközben Kairó egyik negyedévé vált Fusztat – az arab Egyiptom eredeti fővárosa – zsinagógájához tartozik.

A zsidó vallási törvények tiltják bármilyen olyan szöveg – akár véletlenül is történő – megsemmisítését, amely tartalmazza Isten nevét. A genizákban többek közt az ilyen szövegek kerülnek elhelyezésre, és az idők során meglehetősen sok dokumentum tud bennük összegyűlni. A régi, már nem használt vallási szövegek megsemmisítésének egyetlen törvényes módja a rituális eltemetésük, amelyre a kairói geniza esetében gyakran nem került végül sor.

Ezáltal az egyiptomi irattárban valóságos kincsestár alakult ki az évszázadok során, amelyről a tudomány világa az 1890-es években szerzett tudomást, miután Solomon Schechter, a Cambridge-i Egyetem kutatója látogatást tett benne. A zsidó vallási szövegek mellett számos más jellegű ősi kéziratot is talált itt, a művészettel, irodalommal, filozófiával és tudománnyal foglalkozó, több különféle nyelven íródott szöveget is őriztek itt.

A több változatban is létező Damaszkusz-dokumentum legteljesebb ismert változatára is itt bukkant a kutató, ennek töredékei a holt-tengeri tekercsek némelyikében is visszaköszönnek. Vainstub szerint a kairói genizában talált kézirat a kumráni ceremónia részletesebb leírását adja, amelyet eddig félreértelmeztek a holt-tengeri tekercsekből kinyert töredékes leírás alapján.

Az egyiptomi genizában őrzött dokumentum ugyanis arra utal, Kumrán a sziván hónapban tartott, sávuót nevű ünnep helyszíne volt. A sávuót arról emlékezik meg, hogy Isten a Sínai-hegyen átadta törvényeit Mózesnek.

„Úgy gondolom, a Damaszkusz-dokumentum tartalmazza azt a törvényt, amely az éves gyűlést szabályozza. Ez senkinek sem tűnt fel korábban” – mondta el Vainstaub.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A 4-es számú barlang Kumránnál, ahonnan a tekercsek 90%-a előkerültA Holt-tenger az egyik kumráni barlangból nézveA Damaszkusz-dokumentum Holt-tengernél előkerült töredékeSolomon Schechter munka közben, 1893.Kumrán település romjai

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár