Egy elképesztő disszidálás igaz története

Lövések a szürke hajnalban

Újpestről a Váci úton vissza kellett jönnie az Árpád hídig, ugyanis egy forrásból kiderül, hogy a magyar–osztrák államhatárt a Budapest–Szentendre–Esztergom–Almásneszmély útvonalon, a régi 1-es főútvonalon érte el. A határőrök hajnali hat óra öt perckor észlelték a busz megérkezését Hegyeshalomra.

Mint ahogyan azt a Belügyminisztérium Katonai Vizsgálati Alosztálya feltételezte, a laktanya elhagyása és a Hegyeshalomra való megérkezés között eltelt körülbelül háromórás időtartam – tekintettel a rendkívül rossz látási viszonyokra – még úgy is, hogy Pintér gyakorlott sofőrnek számított, csak arra volt elegendő, hogy folyamatosan nyomva a gázpedált, megállás nélkül jusson el Hegyeshalomra.

A diplomáciai rendszámú gépjárművek beléptetésére vonatkozó szolgálati szabályzat értelmében a buszt két ellenőrző ponton is mindenféle vizsgálat nélkül átengedték, ezen gépjárművek sofőrjeinek és utasainak kizárólag az osztrák határsáv előtti utolsó kapunál kellett átesniük az útlevél-ellenőrzésen. (Lásd a 7. és 8. sz. iratot!)

A széttört sorompó Forrás: HU-ÁBTL-3-1-9-V-162.153. (20. o.)

Pintér az útlevél-ellenőrzésre hivatott határőr jelzésére még konstruktívnak tűnő módon reagált, ám utána a gázpedálra lépett és éppen az erőszakos határáttörések megakadályozására, vagy legalábbis lassítására egyfajta terelősáv gyanánt kialakított beton virágtartók és fapadok közé hajtott, majd körülbelül 60‒70 kilométer/órás sebességgel áttörte a határsorompót. A sorompó előtt szolgálatot teljesítő két határőr, T. József járőrvezető és T. Tamás, észlelve a határáttörési szándékot és erre parancsot kapva, géppisztolyból tüzet nyitott a buszra.

A lövéseket a vezetőfülkére, a szélvédő kormány fölé eső részére és a busz bal oldalára, illetve bal első kerekére adták le. Pintért azonban nem találták el. (Lásd a 9. és 10. sz. iratot!) T. Tamás úgy látta, hogy a buszvezető „szorosan ráhajolt a kormányra”, míg Pintér később úgy magyarázta a kritikus pillanatokat, hogy tudta, lőni fognak rá, ezért „lehúzódott az ülésre”, hogy elkerülje a torkolattüzet. A busz az osztrák oldalon is áttörte a sorompót. A magyar határőröknek ekkor be kellett szüntetniük a tüzet, hiszen, ha átlőttek volna az osztrák oldalra, akkor határrendsértést követtek volna el. Az osztrák határőrök sem tudták egykönnyen feltartóztatni a buszt.

A széttört beton virágágyás Forrás: HU-ÁBTL-3-1-9-V-162.153. (19. o.)

Csak negyvenhárom kilométerre a határállomástól, az osztrák felségterület mélyén, Schwechat település belterületén tudta megállítani az osztrák csendőrség alakulata. Tudjuk azt is, hogy Pintérrel szemben erőt alkalmaztak, kirángatták a buszból, földre teperték, és eközben meg is sérült. Innen Grazba szállították, két napig ott tartották fogva, majd a traiskircheni menekülttáborban helyezték el.

Az illetékes magyar külügyi és rendvédelmi szervek illetékesei csak lassan rakták össze a „mozaikkockákat”. Március 26-án még nem tudták, hogy a buszt az újpesti Dobó laktanyából megszökött Pintér Szabolcs vezette. Az osztrák távirati iroda, az APA március 26-án tizenegy óra öt perckor adta ki az első rövid hírt a rendkívüli határeseményről, amelyből annyit lehetett csak kihámozni, hogy a busz vezetője egy katona, aki egyedül volt a járművön.

A Neue Kronen Zeitung tudósítása, 1980. március 27.

Tíz óra húsz perckor átment a magyar oldalra Herbert Sauer, az osztrák belügyminisztérium burgenlandi tartományi biztonsági igazgatója, aki nyilatkozatot tett arról, hogy a buszt visszaadják és határrendsértés nem történt. Az elkövetőt nem nevezte meg, csupán annyit közölt, hogy az illető nem tartozik a határőrség állományába. Az APA második híradása aznap déli tizenkét óra húsz perckor jelent meg az éterben; ebben a korábbi tudósításhoz képest annyi újdonság volt, hogy a sofőr menedékjogot kért Ausztriától, a nevét ugyanakkor nem tették közzé.

A Külügyminisztérium eleinte csupán annyi információ birtokába jutott a határeseményről, hogy egy piros színű Ikarus autóbusz áttörte a határsorompót, és a buszt Bécs előtt fogták el. A tárca Igazgatási Főosztálya által elkészített első feljegyzés még abban a tekintetben is bizonytalanságot tükrözött, hogy egyáltalán sor került-e határrendsértésre, és azt is csak meg nem erősített információként rögzítette, hogy diplomáciai rendszámú busszal követték el a határsértést. Az autóbuszt az osztrák szervektől Bárány Imre ezredes, a Határőrség Országos Parancsnoksága Felderítési Osztályának vezetője vette át háromnegyed egykor. Ekkor állapították meg, hogy a járművet a menetirány szerinti bal oldalán és az elején összesen hét lövés érte.

Seres Attila: Dezertálás és disszidálás a budapesti szovjet nagykövetség autóbuszával – egy különös állambiztonsági ügy (1980) című tanulmánya az eredeti dokumentumokkal együtt az Archívnet folyóirat 2021/6. számában jelent meg és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes egészében.

1. Egy különös disszidálás története dióhéjban
2. Lövések a szürke hajnalban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát