Egy baki folytán csak most derült ki, hogy da Vinci a súrlódási erőt is megértette
2016. július 20. 11:04
„Irreleváns megjegyzések és vörös krétarajzok” – írták az 1920-as években Leonardo da Vinci egyik jegyzetfüzetnek bejegyzései mellé a Victoria & Albert Museum szakemberei. Egy cambridge-i professzor szerint „kollégái” súlyosat tévedtek, ugyanis a reneszánsz polihisztor rajzos, valamint tükörírással írt vázlatában a súrlódás elméletét foglalta össze – megelőzve korát mintegy két évszázaddal.
Korábban
Egyszerű firkának tekintették mintegy kilencven évvel ezelőtt a brit levéltárosok a festőként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert itáliai géniusz egyik jegyzetfüzetében található, vörös krétával készült rajzait. Ezen oknál fogva a papirost évtizedeken át alig vették kézbe szakértő szemek, azonban a minap a Cambdrige-i Egyetem gépgyártás-technológiával foglalkozó professzora, Ian Hutchings egy véletlen folytán megvizsgálta.
Hutchings szerint Leonardo jegyzete úttörőnek számít a fizikában, ugyanis a 15-16. század fordulóján élt zseni a két test súrlódása során fellépő erőt írta, illetve ábrák segítségével rajzolta le. Habár a két, egymáson elmozduló felület között fellépő, a mozgó tárgyat fékező súrlódást erőnek szoktuk nevezni, gyakorlatilag nem alapvető erő, hanem a molekulák között fellépő elektromágneses erők következménye. A fizikusok reakcióerőnek szokták nevezni, hiszen nyugalomban lévő testre nem hat.
A súrlódás törvényeinek felismerését és leírását egy, Leonardo után két évszázaddal később tevékenykedő francia tudós, bizonyos Guillaume Amontons nevéhez szoktuk kötni. A mostani felfedezés alapján azonban arra következtethetünk, hogy a franciát megelőzte a reneszánsz polihisztor, aki egyik, 1493-as jegyzetében rajzolta le az egyik legkülönlegesebb erőhatást mégpedig – többek között – egy csigás szerkezet ábrája segítségével.
A Victoria & Albert Museum korabeli igazgatója is kollégáival hasonló véleményen volt, és az úttörő fizikai ábrákat firkának tekintve figyelmét a lap tetején látható, idős asszony profilja kötötte le.
„A vázlatok és a tükörírással írt szöveg világosan jelzi, hogy Leonardo 1493-ban megértette a súrlódás alapjait” – magyarázta a The Telegraphnak Hutchings. „A jegyzetből látszódik, hogy a géniusz tudta, hogy a két egymáson elmozduló testek között létrejövő súrlódási erő arányos a felületekre nehezedő nyomással, ám független az érintkezési felületek méretétől” – tette hozzá. A szakértő szerint a többek között légcsavart, repülő- és vízkiemelő szerkezetet, katapultot és tankot is tervező da Vinci minden bizonnyal fizikai kísérletek alapján – amelyek során olykor beolajozta a különböző testeket – készítette el a rajzokat és magát az elméletet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Etiópiában vérfarkasok helyett vérhiénákkal riogatták a gyermekeket tegnap
- Emberibbé tette a háborúk embertelenségét, mégis egy szegényházban élte le utolsó évtizedeit tegnap
- Túlságosan élethűre sikerült 1938-ban egy marslakók támadásáról készült rádióműsor tegnap
- Amikor fából készült bombázókkal szabadított ki francia foglyokat a brit légierő tegnap
- Wenckheim Stefánia nevét fogja viselni a gyulai Almásy-kastély felújított szárnya tegnap
- Nem zárható ki, hogy Nagy Sándor szerepet játszott édesapja megölésében tegnap
- 1956 történetét bemutató röplapokból készült adatbázis tegnap
- A schwechati magyar vereséggel végleg elveszett a remény a forradalmi Bécs számára tegnap
